Nem trükkös, hanem téves.

Mint mondottam volt, a rideg=/=hideg. Teljesen más a két szó jelentése, nincs közük egymáshoz!!!

 

----------

 

Az egysíkú gyökértelmezést próbáld több dimenzióba (hálóba, tényleg bokorba) helyezni és máris KÉP-ben leszel.

 

 

CzF: IDEG, (id-eg) fn. tt. ideg-ět, harm. szr. ~e v. ~je. Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett, s megvan az idő, iő, iön (jő, jön), illan, in, inog, izeg, izom, ipar stb. szókban. Szanszkrit nyelven: i, görögül ιημι, latinul ire, szlávul idem am. megyek. A d segéd betü, mint a hideg, rideg szókban, s tulajdonkép: i-eg, mint hideg hi-eg, rideg ri-eg. Az eg képző a gyöknek gyakorlatát, vagyis a mozgás képességét jelenti. Ideg tehát elemezve jelent könnyen mozgó, azaz mozgékony valamit; 

 

GYÖKHÁLÓ KÉPLET:

 

 

IDEG =. I (Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett) + D (A d segéd betü, mint a hideg, rideg szókban, s tulajdonkép: i-eg,) + EG (Az eg képző a gyöknek gyakorlatát, vagyis a mozgás képességét jelenti.)

 

R + IDEG

 

H + IDEG

 

 

R + I = R (Erős, reszketeg hang) + I (Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett vö.: idő ) = RI (éles hangu könnyen mozgó erő, romlásra, szakadásra, elválásra, s ez által eszközlött holmi diribdarabra vonatkozik)

 

H + I = H (pont ellenkezőleg, mint a ridegben, néma, azaz HALK, HALÓ, KILEHELŐ hang: HÁ Nevezik különösen szelleti vagy lehelő betünek is. fuvást jelent: pl.: hi-(deg), hő, hé, hű, hall, hál, halad, halaszt, hang stb. + I  (ugyanaz, mint a ridegnél) = HI (Néma - mégis intenzív, könnyen mozgó erő vö.: Hő, Hű, HIsz )

 

 

RIDEG = éles hangu, rázós, darabos könnyen mozgó erő

 

HIDEG = Néma - mégis intenzív, átható könnyen mozgó erő

 

Tehát rideg és hideg, pont paralalell tulajdonságúak egymással, amin egyetlen kezdőhang változtat meg csupán, mert etimológiailag a többi hangérték képlete ugyanaz.