Természetesen a "dob, ont, ront, bont, töm" mind különböző gyökerű szavak, ezeket sajnos Cz-F is jól bekeverte már. Pedig csak egy kicsit alaposabban kell mögéjük nézni és egyértelmű.
Ha a "ront--bont" egy volna (ami helytelen), akkor ennyi erővel idecitálhatnánk még a "csont, font, gyónt, hont (hazát), pont, vont " szavakat is, pedig ezek is már első ránézésre sem rokonok.
Persze mert a gyökszó meghatározó hangjai mások, ergo az értelemadó gyök is ezzel más lesz hangalak tekintetében.
Ezt a B-V felcserélhetőséget eleve semmi sem indokolja, ez nem egy B-P pár ahol valóban lehet szó a hangkörnyezetekben összeolvadás vagy hasonulásról és hallásra is akár össze lehessen téveszteni.
De p-b esetén is inkább szó belsejében van átmenet, kevésbé kezdőhangnál mondjuk. Vagy hangutánzóknál ahol a hallhatóság szempontjából nincs különösebb jelentősége P-B esetén az eltérésnek. De egy futó PAP még nem lesz FUTÓBAB. )) Meg a BÁBA sem PÁPA egyelőre.
B-V meg nem tudom mitől hasonló, szerintem nincs az a botfül ami összekever hallásban egy BÁLBA és egy VÁLVA szópárt. Nem mellesleg teljesen különböző logikájú gyökérszavakból indulunk. És a ragozásnál is különbözünk értelemben is . Alig 4 napja hoztam szópárokat ahol a szavak hangalakjai azonosak és mind V-vel és mind B-vel is értelmesek a szavak. De már régebben is írtam őket. Egyértelműen látszik hogy nem rokonok a szavak.
Erre mi van?... A B-V csak azért is hasonló meg váltóhang meg kicserélhető.)) Egy frászt, a magyar nyelvben biztosan nem ! Azért mert a görög anno nem használt B hangot és VIVLIA írta a BIBLIA szót, ez csak egy oktalan átírása az eredeti hangalaknak. Az ilyenek nem lehetnek mércéi a sokkal korábban kialakult ősnyelvi gyökérszavaknak. Az idegen későbbi torzítások nem lehetnek etalon.
És még a kósza példák mögé is érdemes benézni, mert sokszor nem biztos hogy arról van szó mint az elsőre látszik, a VELŐ--BEL esetleges kapcsolata meggyőzőnek tűnhet első blikkre. Vagy az is lehet hogy teljesen másról van megint szó ?.... járjunk kicsit utána mert szerintem igen, ez a VELŐ teljesen magyarázható a VÁL gyökünkből is :
VELŐ és ez a BEL??? : Egyet szögezzünk le : A velő tényleg alapvetően belül van, ez a rész nem is volna vitás. A kérdés az hogy ettől függetlenül valóban ebből készült a hangalak?... A válaszom az hogy szerintem nem feltétlenül ebből készült . Először is ha ebből készült volna akkor nyugodtan mondhatnánk hogy BELÖ , mert ugyan ennek mi akadálya is lehetne. A hangalak szabad, nem foglalt és még csak a veszélye sincs meg neki hogy összekeverjük valami mással. A "belövéssel" nem ütközne. Akkor miért nem BELÖ? És miért nem volt még régen sem az ? Talán mert az nem az.))
VÁL gyökünkből is csodásan létrehozható és ugyanúgy megvan az értelme így is mint a belsős közelítésnek.
Főleg a birtokos ragozású VELEJE szó amiből könnyen asszociálhatunk a VELE szavunkra. A velő alapból nem igazán létezik függetlenül önállóan egyedül. Hanem mindig egy szerv VELE-járó része, a csontnak VELEJE például. Csont egy lággyá VÁLT része, aminek más szerepe van mint a kemény részének.
De a VELŐ VELE van a csonttal, része neki. Tehát a szó ezen gyökből is teljes joggal építhető, ugyanúgy mint a BEL-ből is lehetne, csak hát mi még sem úgy mondjuk. Mert jó eséllyel talán mi másik gyököt használunk erre...