Természetesen a  "dob,  ont,  ront,  bont,  töm"    mind  különböző gyökerű szavak,  ezeket sajnos Cz-F  is jól bekeverte már.    Pedig csak egy kicsit alaposabban kell mögéjük nézni és  egyértelmű. 

 

Ha a "ront--bont"  egy volna (ami helytelen), akkor ennyi erővel idecitálhatnánk még a "csont,  font,  gyónt,  hont (hazát),  pont,  vont "  szavakat is,  pedig ezek is már első ránézésre sem rokonok.

 

Persze mert a gyökszó meghatározó hangjai mások, ergo az értelemadó gyök is ezzel más lesz hangalak tekintetében.  

 

Ezt a B-V  felcserélhetőséget  eleve semmi sem indokolja,  ez nem egy B-P  pár ahol valóban lehet szó a hangkörnyezetekben összeolvadás vagy hasonulásról és hallásra is  akár össze lehessen téveszteni.

 

De p-b  esetén is inkább szó belsejében van átmenet,  kevésbé kezdőhangnál mondjuk.   Vagy hangutánzóknál ahol a hallhatóság szempontjából nincs különösebb jelentősége P-B esetén az eltérésnek.  De egy futó PAP még nem lesz FUTÓBAB. ))   Meg a BÁBA sem PÁPA egyelőre.

 

B-V  meg nem tudom mitől hasonló,  szerintem nincs az a botfül ami összekever hallásban egy  BÁLBA  és egy VÁLVA  szópárt.  Nem mellesleg teljesen különböző logikájú  gyökérszavakból indulunk.   És a ragozásnál is különbözünk értelemben is .     Alig 4 napja hoztam szópárokat ahol a szavak hangalakjai  azonosak és mind V-vel és mind B-vel is  értelmesek a szavak. De már régebben is írtam őket.  Egyértelműen látszik hogy nem rokonok a szavak. 

 

Erre mi van?...   A B-V csak azért is  hasonló meg váltóhang meg kicserélhető.))    Egy frászt, a magyar nyelvben biztosan nem !    Azért mert a görög anno nem használt B hangot és VIVLIA írta a BIBLIA  szót,  ez csak egy oktalan átírása az eredeti hangalaknak.  Az ilyenek nem lehetnek mércéi a sokkal korábban kialakult ősnyelvi gyökérszavaknak.   Az idegen későbbi torzítások nem lehetnek etalon.  

 

És még a kósza példák mögé is érdemes benézni,  mert sokszor nem biztos hogy arról van szó mint az elsőre látszik,  a VELŐ--BEL  esetleges kapcsolata  meggyőzőnek tűnhet első blikkre.  Vagy az is lehet hogy teljesen másról van megint szó ?....   járjunk kicsit utána mert szerintem igen,  ez a VELŐ  teljesen magyarázható a VÁL  gyökünkből is :  

 

VELŐ és ez a BEL???   :   Egyet szögezzünk le :  A velő tényleg alapvetően belül van, ez a rész nem is volna vitás.  A kérdés az hogy ettől függetlenül valóban ebből készült a hangalak?...   A válaszom az hogy szerintem nem feltétlenül ebből készült .    Először is ha ebből készült volna akkor nyugodtan mondhatnánk hogy BELÖ ,  mert ugyan ennek mi akadálya is lehetne.   A hangalak szabad,  nem foglalt és még csak a veszélye sincs meg neki hogy összekeverjük valami mással. A "belövéssel"  nem ütközne.   Akkor miért nem BELÖ?     És miért nem volt még régen sem az ?    Talán mert az nem az.)) 

 

VÁL gyökünkből is csodásan létrehozható és ugyanúgy  megvan az értelme így is mint a belsős közelítésnek.

Főleg a birtokos ragozású  VELEJE  szó amiből  könnyen asszociálhatunk a VELE  szavunkra.  A velő alapból nem igazán létezik függetlenül önállóan egyedül.  Hanem mindig egy szerv VELE-járó része,  a csontnak VELEJE  például.   Csont egy lággyá VÁLT  része,  aminek más szerepe van mint a kemény részének. 

 

De a VELŐ VELE van a csonttal,  része neki.      Tehát a szó ezen gyökből is  teljes joggal építhető,  ugyanúgy mint a BEL-ből is lehetne,  csak hát mi még sem úgy mondjuk.  Mert jó eséllyel talán mi másik gyököt használunk erre...