"A hanghoz képzet is társul, jelen esetben, hogy milyen mozdulat adja azt a hangot."

Egy emberi mozdulat soha nem ad semmilyen hangot. Én még nem hallottam a kezem suhogását, bármilyen gyorsan hadonásztam...

Ha eldobunk valamit, akkor annak, és az ütköző másik tárgynak a hangját halljuk, tehát nem a mozdulatét, hanem az egymással ütköző tárgyakét.

Ezt a hangot (és nem a mozdulatot!) utánozza D hang.

 

"A dob, már egy képezett gyök"

Így is mondhatjuk, bár ebben az esetben nem beszélhetünk képzőkről. El is mondtam, hogy miért. Megismétlem:

A gyök "vezérhangja" a harmadik hang, ez a hang mondja meg, hogy miről szól a gyök. (tehát semmi szín alatt nem lehet képző) Az első hang pedig a megnevezett dolog valamilyen megkülönböztető sajátosságát jeleníti meg.

Egy összetett szó példájával élve:

TELPFA. Az utolsó szó azt fejezi ki, hogy miről beszélünk, jelen esetben valamilyen fából való tárgyról. Az első szó különbözteti meg más, hasonló tárgyaktól, pl a fejfától, sámfától, fűzfától.

 

"( a d és t kezdőhangok pedig egymás mellett vannak a gyökhálóban)"

???

Nem értem, ennek mi a jelentősége? És milyen gyökhálóban?

Az R is mellette van: DÚL-RÓL, az L is: DÚL-LEL, az F is: DÚL-FÚL

Ha minden hang ott van mellette, akkor miért emeled ki a T hangot? Miben különbözik ez a hang a többiektől?