ezek a tipusu leirasai a folyamatoknak nem kitalalas, hanem ez a valosag.

a fizikai vilagunkban szinte sosincs egy hatas, hanem hatasok osszessege. ezt az osszesitett hatast tapasztaljuk. viszont ahhoz, h ezzel szamolni tudjunk, szukseges a reszhatasok leirasa, meghozza ugy, h barmelyik esetben azonos modon hasznalhato legyen.

amit te jo megfogalmazasnak talalsz az nem mondja meg az okokat es egy altalanos esetre mar nem is hasznalhato egyszeruen. pl. egy valtozo ivu elmozdulasnal nekunk nem csak a palyaiv tangenset hanem annak elvi kozeppontjat is figyelnunk kene, h mihez kepest ertelmezzuk a 'reakcio erot'. ezek az elvi kozeppontok osszessege szinten egy gorbel aminek szinten meg kene hataroznunk a tangencialis iranyat es elvi kozeppontjat es igy tovabb a vegtelenig. vagyis nem lehetne altalanos megoldo szisztemaja, hanem minden kulonbozo palyaformara kulon kulon kellene meghataroznunk a megoldo kepletet.

pl. a kormozgasnal egyetlen pontra igaz, h onnan nezve a sebesseg nem valtozik es nincs gyorsulas, ez pedig a kor kozeppontja. minden mas pontbol merve van gyorsulas. akkor honnan nezzuk? az altalam leirt modszerrel tudjuk fuggetleniteni a mozgast a nezoponttol es leirni ugy, h a valosagot kapjuk.

a masik, h a termeszetben nincs ives elmozdulas, csak Abol Bbe tarto legrovidebb ut, ami egyenes. es a test palyaja ezen resz utak osszessege, amit mi a mi nagysagrendunkben ivesnek erzekelunk. tehat a kor sem kor, hanem nagyon sokszogu, korhoz simulo alakzat. a mozgas leirhato lenne a resz elmozdulasok egymashoz bezart szogevel, ami ugyan ezt az eredmenyt hozza, de az qrva bonyolult lenne. akkor minek bonyolitani, ha van ra egyszeru modszer?

tehat ha elfogadod, h minden vektormennyiseg felbonthato reszvektorokra, a parhuzamos reszvektorok osszeadhatoak es ezekbol osszerakhato az eredmeny vektor, akkor minden mozgast korrekten meg tudsz hatarozni. viszont ilyenkor azt is el kell fogadni, h kormozgasnal van gyorsulas.