destrukt 3954
"Az a helyzet, hogy mind a hárman butaságot beszéltek.
 Mert gyorsulás szempontjából abszolút nem mindegy,
 hogy milyen szerkezetű az erőtér, amiben a mozgás történik.
 Centrális erőtérben egyenletesen keringő testnek

 nem változik a sebességének a nagysága.
 De mivel az iránya minden pontban merőleges az erőtér erővonalaira,
 így valójában a sebesség iránya sem változik.
 Ezért a keringő űrállomáson az űrhajós nem tapad az űrállomás falához,
 hiába "kanyarodik" az űrhajó.
 Teljesen más a helyzet egy közel homogén erőtérben kanyarodó test esetén,
 mint pl. a Földön kanyarodó villamos.
 Itt az utas hozzászorul a villamos falához a kanyarban."

(húú.. 'vaze' kedves destrukt, majdnem azt írtam a 'fentiek' elolvasása után,
hogy 'akkor inkább a' Construkt, az Elminster Aumar, 'meg a többi', mert
-'talán'- még bennük is több reményem van a 'közös nevező' elérésére,
mint veled, a 'fenti' "kirohanásod" után... ;)
;-(

De azért "mindenkinek jár egy esély", így megkérlek kedves destrukt, hogy
'fejtsd ki' egy kicsit 'plasztikusabban', hogy mi a fenét akar az jelenteni, hogy:
  "Centrális erőtérben egyenletesen keringő testnek

   nem változik a sebességének a nagysága.
   De mivel az iránya minden pontban merőleges az erőtér erővonalaira,
   így valójában a sebesség iránya sem változik."

Tehát mi az a 'varázslatos' "erőtér erővonalai" ami 'úgy változtatja meg'
a látható! valóságot, hogy az "egyenletes körmozgás"-nál 'szemmel láthatóan'!
változó haladási irány - mégsem változó haladási irány... ?!
;-(