PanzerFaust, örülök, hogy legalább te reagáltál írásomra és felvetésemre. Nem hinném, hogy különösebben vitatkoznánk a műről, de lehet. Nos, a szövegkönyv maga a mű. Ez szerintem igen pozitív egy ilyen típusú konceptlemeznél, már pedig ez egyértelműen az. Az általad idézett részletek értelmezésével abszolút egyetértek. Azonban ez nem Garm műve, hanem William Blake írása. Más kérdés, hogy ettől függetlenül lehetne Garmé is, hiszen ő nagyon benne van ebben az egészben, bár én azt bírom benne, hogy egyrészt ő elméletileg is otthon van, másrészt nem áll távol tőle a humor sem. Viszont a műben egyetlen olyan szófordulat nincs, ahol bármelyik oldalnak kedvezne - legalábbis az én értelmezésem szerint. Az idézett rész 'Isaiah (Ézsaiás) XXXIV & XXXV Chap: Without contraries is no progression. Attraction and repulsion, reason and energy, love and hate, are necessary to human existence. From these contraries spring what religious call good & evil. Good is the passive that obeys reason. Evil is the active springing form of energy. Good is Heaven. Evil is Hell.'
Szerintem ez a rész nem több ténymegállapításnál, és nem kedvez senkinek, egyszerűen bemutatja azt a két oldalt, amelyet az idézet szerint a vallásosak jónak és rossznak neveznek ('from these contraries spring what religious call good and evil).
Blake szerintem is erre gondolt, hiszen a mű utolsó fejezete, a Kórus, azaz 'Chorus' így fejeződik be: 'For everything that lives is holy.'
És még van egy kérdésem, ami számomra nem tiszta: mi a baj a WF szövegeivel? Egy az egyben Longfellow? Vagy hogy is van ez?