a terido egy olyan matematikai rendszer, ahol a harom terdimenzio es az egy idodimenzio egymas alapegyseget meg tudja valtoztatni. vagyis akoordinata tengelyek egysegbeoeztasa attol fugg, h a benne vektorkent ertelmezett mozgasnak mi az iranya.

peldaval konnyebb lesz.

legyen csak ket terdimenzionk, x es y. ha ebben abrazolunk egy elmozdulast akkor megadjuk a kezdo es vegpont koordinatait. pl 0:0 - 2:2. ez egy 1 meredeksegu vektor. aztan ennek folytatasa legyen egy 2 meredeksegu vektor. (meredeksegkent ertelmezzuk az y/x erteket, vagyis h hany egyseget halad y iranyban amig egy egyseget halad x iranyban) ekkor eljutunk mondjuk a 3:4 pontba. es igy tovabb. akarhogy valtozik a szakaszok merolegessege, az x es y koordinata egysegkiosztasa nem valtozik.

legyen x a terdimenzionk es y az idodimenzionk. ugyan ugy 0:0 - 2:2 az elso szakasz, 1es meredeksekkel. viszont amikor a masodik, 2es meredeksegu szakaszt rajzoljuk be, mivel a meredekseg az a sebesseg reciproka (v=x/y, meredekseg=y/x) es a relelm szerint a sebesseg idodilataciot es hosszkontrakciot okoz, at kell szerkesztenuni mind az ido mind a terdimenzio egysegkiosztasat.vagyis a terdimenzio koordinata tengelyen a kiosztasokat at kell szerkeszteni 1rol mondjuk 1.2re ez a tengely megnyulik, az idodimenzio koordinata tengelyet pedig mondjuk 0.8ra ez a tengely zsugorodik.

belso nezetben, vagyis a koordinata rendszerben egy adott szakasznal, nem erzekelheto ez a nyulas-zsugorodas, mert a meredeksege a szakasznak nem valtozik, mert az 1 meredekseg is valtozik, mint a feny sebessege es a belso nezeti meredekseget ehhez az 1es meredekseghez kepezt merjuk.

viszont ha mar ket kulonbozo meredeksegu szakaszt rajzolunik akkor mindkettohoz tartozik egy egy ter es egy egy ido tengely, amiknek a kiosztasa kulonbozo. tehat attol fugg, hogy mihez merjuk a szakaszt, h annak meredeksege mekkora.

a teridoben a mozgas (szakasz meredeksege) megvaltoztatja a tengelyek egyseghosszat, vagyis a kovetkezmeny visszahat a forrasra, az ido es a ter egyenertekuen valtozni kepes entitasok, egymasra is hatassal vannak.

ez az ami nem lehetseges fizikai valosagban, hanem csak egy matematikai modellkent.