Az univerzum lételméleti szempontból egy negatív nyomású skalármezőből, spontán módon keletkezett. Tehát volt előtte valami, ami nem a semmi. Mi lehetne ez a valami, ha nem a potencia, a lehetőség, ami az univerzummal vált valósággá. Amennyiben a végtelen fizikai mennyiségeket vizsgáljuk, a (renormálás), más néven kvantálás, mérhető mennyiségekre darabolás elkerülhetetlen.

Ha az energia, anyaggá konvertálódik, (E=m c²) akkor minden formája leredukálható egy legkisebb egységre, vagy olyan adagokra, amik a kölcsönhatásban részt vesznek.(foton, elektron, stb.) Amennyiben az energia legkisebb megnyilvánult formáját keressük, az a téridőnek a kvantuma. A téridő struktúra, pedig a legnagyobb (végtelen nagy) megnyilvánulási formája. A téridőből, a vákuumenergiából, vagy erőtérből csapódnak ki az anyag elemi részecskéi, amik a testeket alkotják. Az anyagi megnyilvánulás másik formája a sugárzási, vagy kölcsönhatási mezők. Mindeközben, az alapstruktúra, a téridő megmarad annak ami. A megnyilvánult univerzumot magába foglaló szuperhalmaz.;-)