A tér egy fogalom, amely csakis a fejünkben létezik, a valóságban nem. 

A mező azonban létező anyagi valóság. 

Az átlagember, aki először hallja a mező kifejezést, nem egy fizikai dologra gondol. A hétköznapi életben a mező egy füves-virágos terület jelent. A tudományban azonban egészen mást értünk rajta. Egy másfajta anyagot, amely eltér az atomokból és molekulákból álló hagyományos anyagtól. A mező nem látható, nem tapintható mégis rendelkezik fizikai tulajdonságokkal, például van mérhető erőssége és iránya. Tehát azt az anyagot nevezünk mezőnek, amely fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, de nem atomokból és molekulákból áll. Régebben erőtér volt a neve, de ez helytelen, mert a tér csupán egy geometriai fogalom. A helyes elnevezés a mező, amely fizikai valóságot jelöl. Tehát mezőnek nevezzük azt a fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagfajtát, amely:

• nem atomos-molekuláris felépítésű, ezért hiányoznak az atomos felépítésű anyagra jellemző sajátosságok (láthatóság, keménység)
• háromdimenziós térbeli kiterjedésű
• minden pontban mérhető erőssége és iránya van
• mágneses és villamos tulajdonságai vannak
• erőhatásokat közvetít
• az atomos felépítésű anyagfajtával való kölcsönhatása erőhatás formájában nyilvánul meg

Jelenleg három féle fizikai mezőt ismerünk. Az elektromos, a mágneses és a gravitációs mezőt. Ezeknek közös tulajdonsága, hogy mindegyik háromdimenziós kiterjedésű térbeli mező. Mivel a mezőnek nem csak mérhető erőssége, hanem iránya is van, ezért ezeket vektormezőknek nevezzük.