Mi a szolnoki tábor mellett ültünk a rövid oldalon. Felénk se néztek. Az a két szalag optikailag leválaszt, de ha el akar vki indulni, annak az semmi.

A balhézni akaróknak nem mi voltunk a célpontjai. Akik meg egymásnak akarnak esni, tegyék meg, csak légyszi, a csarnokon kívül.

Még annyit, h értek mindent, h Szolnok meg minden. DE: annyiszor bebizonyosodott már, h amint elmegy a szurkolás fókusza a csapatról az ellenfél/annak tábora irányába, úgy hat ki ez a csapatunkra is. Nyilván nem színház, babazsúr, stb. Ettől még igaz.

Ráadásként a csarnok többi része ilyenkor kiszáll, és nehezen talál vissza. Mivel megszűnik az "együtt", a "közösen".

Csak gondolatébresztőnek szántam, hátha.