Az ÉN szavunk eredete

Két hang az alapja.

Az egyik az E, a másik a MGH hang.

Van egy akaratlan hangunk, mely akkor keletkezik, ha hirtelen mozdulatot teszünk. Ez lehet megindulás, megállás, vagy pl. lökődés következménye is.
Keletkezésének oka, a tüdő normál helyzetbeni laza volta. Ha hirtelen és váratlan helyzetváltoztatásra kényszerül, a benne lévő levegő ki akar préselődni, ám azonnal meg is akadályozzuk. A hang nyögésszerű, de annál valamivel rövidebb ideig tart.
Leírható úgy, mint: "mgh", vagy "ümmgh", "umgh". Állatoknál is megfigyelhető. Ha egy kutya megbotlik, nekimegy valaminek, ugyanezt a hangot produkálja. Mondhatni általános.
Mivel emberi hang is, természetesen nem hagyták ki az ősök a "szótárból".
"mgh": általánosan mozgásra, cselekvésre utaló szavak és ragok keletkeztek belőlük.
mgh-ödni > műk-öd-ni, (műk-öd-és, műk-öd-ik > ködik, kodik gyakorítók)
mgh > megy > megyen > *me'en > mén > men-eg-ül > menekül > menekvés
men-et-ék > menedék, men-ít > ment > mentés, menteni, mentő, mentes
-------------------------------------

Ragként:
pisz-mog, dőr-mög, pus-mog, "RR"-meg > remeg, pacs-mag (főnévvé lett)
Kevés szavunk van ilyen toldalékkal.

Néhány esetben átalakult: der-med, för-med, i-mád; i-nog, zsi-neg, ver-nyog, düny-nyög

 ---------------------------------------
A törökben -mak, -mek igeragként maradt meg, angol: make = tesz, német: machen = tesz,
latin: ago-egi-actus, görög-latin: machina = gép (mozgó-működő), és a magyarban: MŰG, ebből: műk-öd (-ni, -és, -ik, innen a -kodik, -ködik, és a -kódik, -kődik összetett ragok), Valamint: megy, ige, stb szavaink.

 

Uráli Proto: *meke (? *meɣe)>

English meaning: thing, act; to do, make, work 

Hungarian: mű (acc. művet), dial. mív 'Werk, Arbeit', művel, dial. mível- 'tun, treiben' ?

Nenets (Yurak): ḿī- (O), ḿe- (Nj.) 'machen, ausführen, bauen'

Enets (Yen): mê- 'machen'

Nganasan (Tawgi): mêʔa- [act; to do];

Selkup: mee- (Ke.), mē- (Ta. Ty.), mī- (Tur.)

 

Innen két fő irányba alakult az „MGH” rag:

Az egyik, a gyorsabb beszéd miatt, a könnyebb kiejthetőség végett  -NG-vé vált

„MGH” > M-G > -NG,

Általában gyakorító: bus-ong, düh-öng, fesz-eng, stb.  Ma már ez a rag az uralkodó.

Mivel az „MGH” rag és származékai az 1. szám 3. személyre vonatkoznak, személyrag is van innen, az  -N.

A jelenidő és a felszólítás ragja:  hozon – hozzon!    (de: hozza !   tárgyas!)

                                                     viszen – vigyen!     (      vigye!                 )

                                                     megyen – menjen! (      menje!  végig az utat)  stb.

 

Így az ÉN alapja az E-NG, ami az ENGEM szavunkban megmaradt.

(És: T-eng > ten-magad, ten-fiad; té-ged, te-gezni. Továbbá, pl. latin EGO)

-----------------------

Az ÉN fogalmának két alakja volt, ez ma is így van a ragozásban. Az egyik az ÉN, a másik az EG.

Ragok az ÉN-ből:

 

       Ezek  tárgyas igeragok: kér-EM           felszólító mód: kérj-EM  (kérdezve is!)

                                               hoz-OM                                hozz-AM

                                               lök-ÖM,                                 lökj-EM

                                   régen:  kér-ÉM

                                               hoz-ÁM

                                               lök-ÉM

 

                          Műveltető:    kéress-EM,     kéret-em          névmással: (ÉN-EM) > ENY-ÉM

                                               hozass-AM,    hozat-om

 

                            Múltidő:     kért-EM

 

                            Birtokos:    könyv-EM          (többes): könyvei-M  (régen: könyvi-M)

                                              asztal-OM                          Névmással: ÉNÉI-M > ENYÉI-M

                                              főnök-ÖM

 

                           Feltételes:   kérné-m,  kéretné-m

                                              hozná-m   hozatná-m

 

                           RAGOKKAL: belől-EM,   től-EM, rá-M,

                                                        nek-EM, stb.

 

 

Az EG-ből származnak a nem tárgyas igeragok:   (nincs múltidejű alakja)

 

                                              kér-EK           kérj-EK

                                              hoz-OK          hozz-AK

                                              lök-ÖK           lökj-EK

 

                         Jövőidő:    kérni fog-OK, ill. kér-EK  majd

 

                          feltételes: (kérne EG) > kérné-K,    kéretné-k

                                           (lenne EG) > lenné-K     lehetné-k