Az ÉN szavunk eredete
Két hang az alapja.
Az egyik az E, a másik a MGH hang.
Van egy akaratlan hangunk, mely akkor keletkezik, ha hirtelen mozdulatot teszünk. Ez lehet megindulás, megállás, vagy pl. lökődés következménye is.
Keletkezésének oka, a tüdő normál helyzetbeni laza volta. Ha hirtelen és váratlan helyzetváltoztatásra kényszerül, a benne lévő levegő ki akar préselődni, ám azonnal meg is akadályozzuk. A hang nyögésszerű, de annál valamivel rövidebb ideig tart.
Leírható úgy, mint: "mgh", vagy "ümmgh", "umgh". Állatoknál is megfigyelhető. Ha egy kutya megbotlik, nekimegy valaminek, ugyanezt a hangot produkálja. Mondhatni általános.
Mivel emberi hang is, természetesen nem hagyták ki az ősök a "szótárból".
"mgh": általánosan mozgásra, cselekvésre utaló szavak és ragok keletkeztek belőlük.
mgh-ödni > műk-öd-ni, (műk-öd-és, műk-öd-ik > ködik, kodik gyakorítók)
mgh > megy > megyen > *me'en > mén > men-eg-ül > menekül > menekvés
men-et-ék > menedék, men-ít > ment > mentés, menteni, mentő, mentes
-------------------------------------
Ragként:
pisz-mog, dőr-mög, pus-mog, "RR"-meg > remeg, pacs-mag (főnévvé lett)
Kevés szavunk van ilyen toldalékkal.
Néhány esetben átalakult: der-med, för-med, i-mád; i-nog, zsi-neg, ver-nyog, düny-nyög
---------------------------------------
A törökben -mak, -mek igeragként maradt meg, angol: make = tesz, német: machen = tesz,
latin: ago-egi-actus, görög-latin: machina = gép (mozgó-működő), és a magyarban: MŰG, ebből: műk-öd (-ni, -és, -ik, innen a -kodik, -ködik, és a -kódik, -kődik összetett ragok), Valamint: megy, ige, stb szavaink.
Uráli Proto: *meke (? *meɣe)>
English meaning: thing, act; to do, make, work
Hungarian: mű (acc. művet), dial. mív 'Werk, Arbeit', művel, dial. mível- 'tun, treiben' ?
Nenets (Yurak): ḿī- (O), ḿe- (Nj.) 'machen, ausführen, bauen'
Enets (Yen): mê- 'machen'
Nganasan (Tawgi): mêʔa- [act; to do];
Selkup: mee- (Ke.), mē- (Ta. Ty.), mī- (Tur.)
Innen két fő irányba alakult az „MGH” rag:
Az egyik, a gyorsabb beszéd miatt, a könnyebb kiejthetőség végett -NG-vé vált
„MGH” > M-G > -NG,
Általában gyakorító: bus-ong, düh-öng, fesz-eng, stb. Ma már ez a rag az uralkodó.
Mivel az „MGH” rag és származékai az 1. szám 3. személyre vonatkoznak, személyrag is van innen, az -N.
A jelenidő és a felszólítás ragja: hozon – hozzon! (de: hozza ! tárgyas!)
viszen – vigyen! ( vigye! )
megyen – menjen! ( menje! végig az utat) stb.
Így az ÉN alapja az E-NG, ami az ENGEM szavunkban megmaradt.
(És: T-eng > ten-magad, ten-fiad; té-ged, te-gezni. Továbbá, pl. latin EGO)
-----------------------
Az ÉN fogalmának két alakja volt, ez ma is így van a ragozásban. Az egyik az ÉN, a másik az EG.
Ragok az ÉN-ből:
Ezek tárgyas igeragok: kér-EM felszólító mód: kérj-EM (kérdezve is!)
hoz-OM hozz-AM
lök-ÖM, lökj-EM
régen: kér-ÉM
hoz-ÁM
lök-ÉM
Műveltető: kéress-EM, kéret-em névmással: (ÉN-EM) > ENY-ÉM
hozass-AM, hozat-om
Múltidő: kért-EM
Birtokos: könyv-EM (többes): könyvei-M (régen: könyvi-M)
asztal-OM Névmással: ÉNÉI-M > ENYÉI-M
főnök-ÖM
Feltételes: kérné-m, kéretné-m
hozná-m hozatná-m
RAGOKKAL: belől-EM, től-EM, rá-M,
nek-EM, stb.
Az EG-ből származnak a nem tárgyas igeragok: (nincs múltidejű alakja)
kér-EK kérj-EK
hoz-OK hozz-AK
lök-ÖK lökj-EK
Jövőidő: kérni fog-OK, ill. kér-EK majd
feltételes: (kérne EG) > kérné-K, kéretné-k
(lenne EG) > lenné-K lehetné-k