"mag+ ar főnévképzővel népnév - később - magyar"
Szerintem a mag-gar eredeztetés sokkal kézenfekvőbb, hiszen a -gar szó ma is használatos, a jelentése tömeg, nép. Lásd a hun-gar szóösszetételt, amelyben hun-nép fogalmazódik meg.
A GAR a sumer nyelvben is ismert volt 'sok' jelentéssel, ami jól kiolvasható a kis-gar = lánc, sorozat ill. a kur-gar = prostituált jelentésű szavak értelméből.
Más népnevekben is találkozhatunk a -gar szóval kissé más alakban. Pl. ujgur, onogur
A sumérban a MAH (mag) 'kiemelkedő', 'legfőbb' jelentésű szó.
A mag- szó jelentése: tudós, ismeretekkel bíró jelentésű, lást mág-us. (magus » magos » magas) Amúgy a (növényi) MAG az élet hordozója, átvitt értelemben az élet "tudója".
"Tehát Muager annyit tesz, mint magyar."
Nem teljesen, mert a M(u)ag-er szó gyöke minden bizonnyal a mag- , melybe bekerült egy "u" hang valamiféle "tájszólás" szerint, az -er pedig cselekvést kifejező toldalék. (Főleg a germán nyelvben gyakori)
Lásd fish-er = halászó (ember)
roller = gördülő (eszköz/jármű)
singer = éneklő (ember) / énekes
fleischer = hús feldolgozó/árús, mészáros
writer = író (ember)
meder = víz(el)vezető
veder = víztározó edény
kever = körbe-körbe "forgat"
Ha így bontjuk a "Muag-er" szót, akkor az nem népnévből, hanem közvetlenül a MAG szóból származik (ahogyan a magyar is) és olyan emberre mondhatták, aki a tudását használta, gyakorolta, esetleg tanított, így "tudós" jelentésű.
