Hiszen magának az anyagnak a mibenlétére sincs univerzális tudományos definíció, csak egyes építőköveire, típusaira, így az egyes részecskékre, mezőkre.

 

Szálazzuk szét. A megmaradó mennyiségeket - kiterjesztett értelemben - töltésnek (is) nevezik.

Első vala az elektromos töltés, aztán jött a többi.

Barionszám, hipertöltés. A színtöltés egy kicsit különbözik, mert elforgatható. Kő-papír-olló.

 

A megmaradó mennyiségek a szimmetriákból következnek.

Miféle szimmetriája a természetnek az elektromos töltés vagy a spin megmaradása?

Persze fel lehet írni egy SU(2) szimmetriát.

Ahol a (2) a szabadsági fokok száma; az S azt jelenti, hogy tükrözés nélkül; az U pedig azt, hogy komplex uniter.

De ez hol van a természetben?

Vagy csak ráhúztak egy ilyen leképeződést?

 

Tegyük fel, hogy alapvetőbb szinten a Hilbert-térben kvantumállapotok vannak.

Ez így túl általános.

Ebben a térben kellene megmutatni az elektromos töltést.

(Az egy dolog, hogy mi ezt erőhatásként és szikrák formájában tapasztaljuk.)