az e=mc2 energia ertelmezeset eloszor egy nemtudomanevetvalaki irta le azon logika alapjan, hogy az univerzumot kitolto eter reszecskei fenysebesseggel mozognak, az anyag ezen eterreszecskek csomosodasa igy az anyag osszes belso energiaja ezen impulzusok osszessege.

 

majd lorentz feltetelezte, h nem csak az ido es tavolsag valtozik a mozgas soran hanem a tomeg is es feltetelezte h mr=ms/gyok(1-v2/c2), vagyis a relativisztikus  tomeg egyenlo a statikus tomeg osztva lorentz formula.

 

einstein - jo szokasa szerint - ezt a kettot hazasitotta. a lorentz feltetelezesbol kifejezte egy mozgo elektron mozgas iranyu es arra meroleges relativisztikus tomegvaltozasat es ebbol kihozta az elektron osszesitett tomegvaltozasat. 

majd a lassan gyorsulo elektronra feltetelezett egy mozgasi energiat az e=1/2mv2 szerint illetve feltetelezte h a mozgo elektron altal keltett em mezo is elvisz energiat, vagyis a tenyleges energia valtozas a ketto osszege. a mozgasi energiat relativisztiks formaban irta fel es igy jott ki neki az e=mc2.

 

tehat, ha a specrel igaz es a mozgo elektron a mozgasi energiajaval megegyezi energiat ad a magneses mezonek, akkor az elektronra igaz.

a levezetes nem alkalmazhato magneses teret nem gerjeszto entitasokra.

 

mivel szerintem a specrel a latszat fizikaja, igy az energia tomeg ekvivalencia is legfeljebb a latszat energia egyenlosege lehet.