Idézet a könyvből:

A Nyugati Fal a zsidók legszentebb helye. Az időszámítás utáni 70. évben a rómaiak lerombolták a jeruzsálemi szentélyt, csak ez a 28 méter hosszú és 18 méter magas kőfal maradt meg belőle. A legendák szerint Isten szelleme sohasem távozott el a Nyugati Faltól. Mikor a zsidókat kiűzték az országukból, minden közösség vitt magával egy-egy követ, és beleépítették annak a templomnak a falába, melyet a száműzetésben emeltek, az épületet magát is a Nyugati Fal irányába tájolták. A világ minden részéből ide zarándokoltak a szétszóratásban élő zsidók és elmondták gyászoló imáikat – ha éppen odaengedték őket a terület birtoklói, amelyet majdnem kétezer év után, 1967-ben foglalt vissza az izraeli hadsereg.