2014. 11.23.. óra.15.  Rómaiaknak írt levél   11. fejezet: 1-36, v

 

 5528   >>>>> Olajfa,  értelmezése

     

 

A Szentírásban a vízözön-történetben találkozunk először ~val. A Noéhoz visszatérő galamb csőrében tartott olajág nemcsak az esőzések végét és az élet újraindulását jelentette, hanem a Teremtő újabb békekötését is az emberrel.

Az ÓSz-ben az áldás, a bölcsesség (tudás fája), a kegyelem és az Istenbe vetett bizalom jelképe.

A virágzó ~ az Istentől megáldott igaz ember képe.

10 Én azonban, mint zöldellő olajfa, olyan vagyok Isten hajlékában, mindig reménykedem Isten irgalmában.( (Zsolt 52: 10, )

17 Ha letört is némely ág, s te vad olajfa létedre beoltattál, és részese lettél az olajfa gyökerének és nedvének, ne kérkedj az ágak rovására.. (Róm 11,17) .

Ezzel a régi fiatalító módszerrel azt akarja szemléltetni, hogy az értékes, de letört (eltávozottak) ágak helyére oltott vad vesszők (pogányok) megszelídülnek (megtérés) és pótolják a kiesett ágakat.