"a masik modszer, amikor a folyamat rendszerebol termeszetes uton tavozo parametereket merjuk.
 ezzel nem valtoztatjuk meg a folyamatot es igy tobb idopontban is pontos erteket kapunk.

 pl ha kivancsiak vagyunk egy golyo mozgasara, ha x sebesseggel indul.
 elso verzioban kulonbozo tavolsagokban elnyeletjuk a mozgasi energiajat,
 amibol szamolhatjuk a sebesseget.
 a masodik verzioban fenykepeket keszituni y idonkent es abbol szamoljuk."

'Ja persze'... csak a 'probléma' az, hogy ez a "golyó" egy 'flipperben' mozog... !
És mi nem tudjuk az egész útján 'végig-követni',

az induláskori energiáját és 'feltételeit' pedig legfeljebb csak

--'jobb-rosszabb' elméletek alapján-- 'saccolni' tudjuk.

(legjobb 'saccolás' -szerintem- a "Kettős Elemü..." alapján lehet ;)
;-)

 

 

"ami szerintem sok kiserlet elemzesenel hibat okoz, azok a rejtett valtozok.
 egy jol osszerakott kiserletben feltetelezni kell,

 h olyan korulmenyek is befolyasoljak az eredmenyt,
 amikre nem gondolunk alapbol. pl. q legelemibb az idofaktor.
 a legtobb kiserlet feltetelezik h ha most elvegzek egy kiserletet es fel ora mulva is,
 akkor az eredmenynek azonosnak kell lennie. pedig nem.
 szamos parameter megvaltozhat ezen ido alatt.

 homerseklet, magnesesseg, legnyomas stb stb.
 tehat ha mi nem tudjuk meghatarozni minden rejtett parameter erteket,
 akkor hibas merest vegzunk."

Igen, a legtöbb 'határtudomány'-nak nevezett kutatásokkal
'az a baja' a hivvattallos túúdommánynak,
hogy nem vizsgálható olyan egyszerűen, mint ahogy a 'méjnsztím',

'kommersz', egyetemeken tanított tudomány tanítja,
ami gyakorlatilag nem tud kezdeni semmit (vagy nem akar...)
az olyan létező jelenségekkel, folyamatokkal, amelyek csak
egy min. 'húszismeretlenes egyenlettel' írhatók le, és ráadásul
az 'egyenlet' értékeit 'óránként-naponkét' 'aktualizálni' kell...
Vagyis az ilyen jelenségek, folyamatok nem 'teljesítik'
a mai 'méjnsztrím' tudomány által megkövetelt
alapvető megismételhetőségi kritériumokat.
;-/

 

 

"ezert nincs ket azonos meresi eredmeny a feny sebessegere sem."

 

Na!, ez új !
Erről lehetne egy 'kicsit' részletesebben... ?!
;-)

 

 

"az itt es ott osszehasonlitasa pedig oda-vissza meressel lehetseges.
 vagyis azonos idoben mindket helyen merjuk a masik helyrol szarmazo jeleket.
 kis odafigyelessel, a meres helyet konvertalhatjuk egy pontba, es innen merjuk a ket ott jeleit.
 a ket meresi eredmeny viszonyabol pedig kovetkeztethetunk a folyamat szabalyaira."

 

Jól hangzik, de az 'itt es ott' eredetileg nem helyet jelentett (lásd 'lentebb'...), hanem
azt, hogy amig 'itt' vagyok addig nem befolyásolom az 'ott' lévő 'mérendő' folyamatot.
De ha már 'ott' vagyok -vagyis 'mérek'- azzal megváltoztatom az eredet! 'itt' állapotú folyamatot.
Tehát -bár a leírásod helyes- az 'alapvető problémát' nem oldja meg.

" Senki sem láthat meg engem élvén ! "
;-)

 

"ez alapjan a tavoli, fizikailag nem beazonositott terreszre alapozott kovetkeztetesek
 (pl. csillagaszati meresek)
 nem adnak bizonyito ereju merest, mert biztosak lehetunk abban,
 h nem ismerjuk az ott tulajdonsagait es mar a kiindulo allapot is
 csak egy bizonyitatlan feltetelezes."

 

Stimt.
Lásd az 'első bekezdést'... !
;-)

 

"a lenyeg, h minden korulmenyt - meg azt is, amire nem szamitunk -
 lehetosegkent szamba kell venni a kiserlet megtervezesenel es kiertekelesenel."

 

Így van, a kérdés az, hogy a 'körülményeket számbavevők'
felismernek-e minden lehetséges és elképzelhető! 'korulmenyt',
mikor/mielőtt "megtervezik a kiertekeleseket"... ?!
;-/