Világéknál ég a biljeg!

 

 

Ugye világos?

 

ÚESz: VILÁG

 

Örökség, finnugor kori tő magyar képzővel. |  ≡  A tőhöz vö. cser.  (U.) wolγǝ̑δo ’tiszta, világos; tisztaság, világosság’; ? md.  (E.) valdo, (M.) valda ’világos, fényes’; finn valkea ’fehér, világos, fénylő; tűz, világító láng’; ? lp.  (norv.) viel'gâd ’világos, halvány, fehér’ [fgr. *βalkɜ ’világos, fehér, fénylő; világít, fénylik’; valószínűleg onomatopoetikus eredetű].  ⌂  Az eredeti igenévszó igei értékű tagjához vö. villámik (→villám), villan (→villog) stb

 

 

ÚESz: BÉLYEG - BILLOG

 

Jövevényszó, de az átadó nyelv vitatott. | 1 Szláv jövevényszó. |  ≡  Szb.  (e.) beleg ’jel’; szbhv. biljeg, biljega ’ua.; pecsét’; szln. bileg, beleg ’ismertetőjegy’; or.  (N.) бeлëг ’jel, folt, anyajegy’; stb. [eredetéhez vö. a török adatokat (↓)]. 2 Ótörök jövevényszó. |  ≡  Kök-török bälgü; csag. bėlgü; kaz. belgı̆ stb.: ’jel, ismertetőjegy’ [? < török *bäl- ’megjelöl’].  ⌂  A magyarba átkerült alak *beligü vagy *belügü lehetett.

 

 

Ugye mindenkinek világos az etimológiai kapcsolat a villog is a billog között?

A magyar nyelv értelmező szótára: "Állatra, ritk. emberre megjelölésül sütött bélyeg"

 

 

A törökök nyelvében már csak a célszerszám használata utáni jelentés lelhető fel, ameddig a magyarban az eredeti fénylő; tűzzel, világító lánggal - való megjelölés.

Ebből következően, etimológiailag a fu eredet a a korább, a szó pedig közös innováció eredménye.

 

A szlávba is a bolgár- magyar nyelv vitte a jelentést.