@ Javítva

A relativitáselmélet születésének hiteles története:

 

Einstein és Mileva a főiskolán összeülnek, és megtanácskozzák, hogyan lehetne megalkotni a relativitás elméletét.

Einstein: Első lépés, hogy az étert száműzzük, mert ha nem sikerült kimutatni, akkor ilyen nincs is.

Mileva: Ez jó ötlet. De akkor mihez képest terjed a fény fénysebességgel?

Einstein: Mindenhez képest. Minden rendszerben legyen ugyanannyi a fénysebesség. 

Mileva: Jó, jó, de hogyan fogjuk megmérni, hogy tényleg így van-e?

Einstein: Felesleges megmérni. Elég, ha megállapodunk abban, hogy a fény terjedjen minden rendszerben ugyanazzal a sebességgel, minden irányban. Oda és vissza mindig ugyanannyi idő alatt tegye meg az utat A és B pont között. 

Mileva: De kivel fogunk ebben megállapodni?

Einstein: Ej, hát nem tudod, hogy megállapodni az érdekelt felek szoktak.

Mileva: És itt kik az érdekelt felek?

Einstein: Hát én, és a fény. Te leszel a tanú.

Mileva: És hogyan fogjuk ezt végrehajtani?

Einstein: Összehívjuk a fény képviselőit, és velük aláírjuk a megállapodást.

Mileva: Milyen képviselőkre gondolsz?

Einstein: Hát a napfényre, a holdfényre, a villanyfényre, az északi fényre.

Mileva: Kitűnő gondolat. De mi lesz, ha a képviselők aláírják a megállapodást, de mégsem úgy viselkednek?

Einstein: Bepereljük őket, akkor nem mernek ellenszegülni. 

Mileva: Így már jó lesz. Akkor ezt megoldottuk. A fény minden rendszerben ugyanazzal a sebességgel fog terjedni. Ezzel meg is alapoztuk a relativitáselméletet.

 

 

Aki esetleg kételkedne a fenti történet hitelességében, az olvassa el Einstein írását:

 

"megállapodunk abban, hogy az idő, amelyre a fénynek szüksége van ahhoz, hogy az A pontból a B pontba jusson, egyenlő azzal az idővel, amelyre szüksége van ahhoz, hogy B pontból az A-ba jusson."

(Einstein: A mozgó testek elektrodinamikájáról)