A relativitáselmélet kimondja, hogy az inerciarendszerek egyenértékűek. 

Inerciarendszer az, amelyik egyenesvonalú egyenletes mozgást végez. 

De a relativitáselmélet szerint nincs abszolút mozgás, minden mozgás viszonylagos (relatív).

A relativitáselmélet csak egy másik testhez viszonyítva tudja értelmezni a test mozgását, és bármelyik testet választhatjuk viszonyító testnek. Így azonban az egyenesvonalú mozgás elveszti az értelmét. A vonatból kiejtett kő példáján láthattuk, hogy a kő a vonathoz képest egyenes vonalon mozog, de a földhöz képest már parabola pályán. 

Melyik a valódi pálya? 

Erre a relativitáselmélet azt mondja, hogy mindegyik pálya egyenértékű, nincs olyan, hogy valóságos (abszolút) pálya. Így aztán nem is dönthető el, hogy egy test mikor mozog egyenesvonalú pályán.

Ezért írta idősebb korában Einstein (miután megvilágosodott), hogy: "Nem ismerünk olyan eljárást, amellyel inerciarendszert találhatnánk."

Rájött, hogy a valóságban nincsenek inerciarendszerek, és az egyenesvonalú mozgásnak nincs értelme a relativitáselméletben.