a merso/merto, ez itt jó találat. a merít, márt egyértelműen urali és talán az altaiban is kimutatható.

valószínűleg a merito és mélt- is ebből ered (mer, mér : mérték). a mer - mér az alapszó (nem szláv, mivel azt "jóindulatóan" kifelejtették a hivatalos nyelvészek, h finnül määrä mitta mitata ... +2. Ősi, finnugor kori szó, vö. zürjén murtal- ’mér, kimér’, votják mertal- ’mér, mérlegel’.)