cseik 2773
"ebben >drx65 (2771)< nem fogunk egyet erteni "

"Ha az ember egyszer már átélte, hogy
 okos és kedves tudósok
 mekkora kétségbeeséssel állnak ellen
 gondolkodásmódjuk megváltoztatásának,
 csak csodálkozhat azon, hogy
 tudományos forradalmak egyáltalán lehetségesek voltak."

(Werner Heisenberg)

2775
"Nem az a baj, ha az ember téved.
 Az a baj, ha a tévedését nem látja be."

 

(pedig nem lenne nehéz belátni! a tévedést, elég lenne abból 'ki-indulni', hogy:
"a Nap, több mint 2x akkora gravitációs erőt fejt ki a Holdra, mint a Föld."
Ha a Hold tényleg a Föld körül kerengene, akkor ez a 'kétszeres-Naperő'
'egyhamar' oválisra 'formázná' azt a 'szép-kereknek-látszó' "Föld körüli" pályát,
és nem tudná a Hold évezredek óta kerülgetni a Földet,

hanem már rég' becsapódott volna a Földbe... ;)
;-/

 

***

Gyakori kérdések
A Hold miért a Föld körül kering, és nem a Nap körül?

"Akkor hogy is van ez?

 

Ez úgy van, hogy az animáció nem a Nap-Föld-Hold rendszert modellezi,
hanem egy tetszőleges rendszert, ez jól látszik a tömegekből és kezdeti adatokból.

Ha be lehetne írni a valós adatokat,
akkor a Hold pályája a Nap körül egy konvex görbe lenne, majdnem kör.

 

Ezt nagyon sokan nem tudják, illetve rosszul tudják,
és nem is nagyon akarják elfogadni, pedig ez a helyzet.

Hozzájárul ehhez, hogy a neten található legtöbb animáció, modell
szintén helytelenül ábrázolja a pályát, de ez főként azért van,
mert ha arányosan lenne ábrázolva,
alig lehetne megkülönböztetni a Földet és a Holdat.
elég meggondolni azt, hogy a Föld-Nap távolság
kb 400-szor nagyobb, mint a Föld-Hold távolság.

 

Tehát összefoglalva: A Hold alapvetően nem a Föld körül kering, hanem a Nap körül,
a Föld pedig egészen csekély mértékben perturbálja (módosítja) ezt a keringést."

***
A Hold keringési ideje 27,3 nap.
Elliptikus keringési pályája folytán a Földtől mért távolsága
a földközeli 356410 km és a földtávoli 406680 km között ingadozik.
Ez több mint 10%-os ingadozást jelent.

Saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg,
mint amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz,
vagyis mindig ugyanazt az arcát (félgömbjét) mutatja a Föld felé.
Ez a jelenség az úgynevezett kötött keringés.

Libráció
Hold fázisai és librációja a Földről nézve

 

Köztudott, hogy a Holdnak mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé.
Ez azonban csak közelítőleg igaz.
Az ettől való eltérést, azaz a Hold keringése során megfigyelhető billegését librációnak nevezzük.
A libráció miatt a Hold felszínének kb. 59%-a bukkan elő valamikor a keringési periódus során,
azaz csak 41% van mindig a túloldalon.
Ha azonban mindig tökéletesen ugyanaz az oldal fordulna felénk,
akkor ez az arány szinte pontosan 50-50% lenne (49,8-50,2%[13])
A Holdnál egyszerre figyelhető meg optikai
(azon belül a mozgás irányát tekintve hosszúsági és szélességi),
illetve fizikai libráció.
...
Ezzel szemben a fizikai libráció nem látszólagos, hanem valóságos mozgás, himbálózás.
Az égitest egy nagyon kis mértékű rezgő mozgást is végez egy egyensúlyi állapot körül.
Ha a két égitest tömeg-középpontját összekötő egyeneshez viszonyítjuk az égitestek mozgását,
akkor a Hold ehhez az egyeneshez képest 0,5 szögpercnyi
periodikus eltérést mutat keleti és nyugati irányban, a hossztengelye mentén.

"valóságos mozgás, himbálózás
0,5 szögpercnyi periodikus, rezgő mozgást is végez a hossztengelye mentén"

(ami ráadásul a Föld felé 'mutat'... ! )

 

" valóságos mozgás " ??!
" 0,5 szögpercnyi " ?!!!

 

Na nee,,!
(egy ekkora test!, ilyen nagy 'amplitúdóval' 'remeg'/"rezeg"... ??!)
'Nem-e lehetne-e' az, hogy az a "0,5 szögpercnyi valóságos mozgás",
az valójában csak látszólagos mozgás, aminek a valódi oka,
nem egy fizikai "rezgő mozgás", hanem az, hogy a Hold,
nem! a Föld körül kering, hanem a Nap körül... !
;-/

***

Tehát azt hiszem, hogy a Hold nem egy
'föld-karó-köré-láncolt-kutya'-ként 'kereng' a Föld körül,
hanem a Föld kísérőjeként (trabant > útitárs),
hol mellette, hol mögötte, hol pedig azt megelőzve halad,
de nem hozzá (a a Földhöz),
hanem a 'központhoz', a Naphoz 'kötve'/'kötődve'...
;-)