a gyorsulas - ahogy a gyengebbek kedveert a neveben is benne van - valtozo sebesseget jelent. a sebesseg vektor mennyiseg igy iranya is van, igy a sebessegvaltozast a bazisiranyban kell vizsgalni. a kormozgas az x-y vektor iranyokkal irhato le. a keringo objektumnak mind az x mind az y iranyu sebessege valtozik igy gyorsulo mozgasnak kell tekinteni. sot, egy forgo test minden pontjat is gyorsulonak kell tekinteni.

a gyorsulas erzete, vagyis a kimutathato merteku belso feszultseg a testben nem feltetele a gyorsulasnak, hanem technikai kerdes. ha tamaszponttal gyorsitunk (halytomu->raketa anyagi pontjai) akkor a gyorsito ero anyagi pontrol pontra adodik at ezert van belso feszultseg. ha a test minden pontjara kozel qzonos gyorsito ero hat, akkor nincs belso feszultseg (gravitacio v centrufugacio)

a centrifugacio a valtozo iranyu mozgas palyairanya es a tehetetlen test egyenes vonalu palyairanya kozti elterito ero, tehat az minden nem egyenes vonalu mozgasnal letrejovo, a test pontjaira hato ero. a centripetalis ero a testre hato ero (kenyszerero) ami leteriti a tehetetlensegi egyenesrol. a centripetalis eronek nem feltetele az anyagi kapcsolat a testtel, az egy erohatas, a keringo mozgasnal pl a gravitacio. tehat qz egyik a tehetetlensegipalyan akarja tartani a testet a masik pedig errol leteriteni. ha a ketto egyenlo, akkor kormozgas jon letre. ha nem egyenloek akkor sprila a palya.

persze lehet hinni a relelmben es ujabb es ijabb kiteteleket kitalalni ahhoz, hogy egy elmeleti rendszer, amit a gyakorlati kiserletek szamtalanszor megcafoltak es egyetlen egy technikai eszkozben nem hasznalatos, ervenyben maradjon. hat, erre szoktam mondani, h megerett az emberiseg a pusztulasra.

aki vitazna ezen utobbi allitasaimmal, ismet felajanlom, y hozzon barmely valos - nem gondolat - kiserletet v technikai megoldast es one to one vitassuk meg.