a Hold esetében a saját tengelye körüli forgás centrifugális erejéről van szó (középpont és holdfelszín vonalában ható, és a Hold körül körbeforgó erővektorok). Ilyen centrifugális erő van az űrállomáson is, csak qrvagyenge, mivelhogy nagyon kis szögsebességgel forog a saját tengelye körül.
Ez (sajnos) eszembe sem jutott, hogy a Hold forgásából adódó centrifugális erőt veszitek elő. :(
Viszont a Hold kb. 4 hetente fordul egyet, az űrűlomás pedig naponta többször is.
Persze a méreteket is figyelembe kell venni, viszont az omega négyzete szerepel a képletben.
Na jó, számoljunk úgy, hogy az űrállomás lételméletileg súlytalan geodetikuson oson.
A belmagasság legyen 2 méter, hogy Chubakka is elférjen.
Tehát a forgási tömegközépponttól mérve a plafonig 1 méter. Fizikus szereti az ilyen mértékegységeket. r=1
Most a szögsebességet kell még kiszámolnom.
Naponta 15.5 fordulat. ω=0.00114
ac=1.3 10-6
Hát ez nem sok.
Viszont, ebből is az adódik, hogy ami a plafonhoz közelebb van, az a plafon felé gyorsul,
és ami a padlóhoz közelebb van, az a padló felé gyorsul.
Elsőrendú közelítésben tehát nincs különbség.
Most a lételméleti kérdést hogyan döntjük el ezek alapján?
(Meg kell nézni másodrendű közelítésben.)
