Ezt nem értette meg iszugyi

 

Határeset. - Rózsa Gyurit kellene megkérdezni. ;)

 

 

Ejtőzzünk:

Szabó Norton: Gravitációs jelenségek (Atomcsill kísérletek, 2022.02.10.)

 

Két dolog.

 

1. Kis távolságon 'g' keveset változik. (A koppanás "pillanata" hosszabb a mérendő változásnál.)

Ha a zsinór hosszabb lenne, az én mesém is tovább tartott volna. ;)

A felsőbbrendű golyókra kisebb gyorsulás hat, mint az alsóbbrendűekre.

Vagyis a zsinór a felsőket lefelé húzza a geodetikushoz képest,

az alsókat pedig felfel.

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a "tömegközéppont" esik szabadon.

Monden esetre a Newton-Leibniz tétel szerint van az objektumnak olyan pontja, amely geodetikuson mozog.

Habár például egy lyukas test esetén ez a pont ezoterikusan testenkívüli élmény. ;)

Ja és a zsinórt nyújthatatlannak feltételeztük. (Ez már a specrel szerint sem lehetséges.)

 

2. A gyorsuló test fodrokat kelt a téridőben. Mihez képest?

Vegyük például egy másik bolygón lakó megfigyelőket.

Lassú keringés esetén úgy tűnik, mintha ezek oda lennének rajz'szögezve a tér adott pontjaihoz,

a golyók zuhanásának karakterisztikus idejéhrz képest.

Tehát a távolban kvázistacionárius módon álldogáló számára gravitációs hullámok keletkeznek a zuhanó golyók miatt.

 

Most a gyolyók között ne legyen zsinór.

Szabályos időnként leejtünk 8 gyojót. Lehetőség szerint magasról, az űrből.

Ekkor már a zsinór nem tartja össze a csoportot, még a rugalmasság határán belül sem.

Vagyis az egyes golyók különböző gyorsulát szenvednek el - egymáshoz képest.

Tehát egymáshoz képest is gyorsulnak, gravitációs hullámokat keltve a másik inerciarendszerében.

 

Ezt nem értette meg iszugyi

 

Nagyon is jól értette.