Míg a buta emberek egy részét zavarja a saját butasága, más részük már nem is szenved tőle.

De a legbutábbak még örülnek is, hogy nem értik a jobb képességűek gondolatait.

Félnek minden ilyesmitől, kifejezett örömmel, és  komfortos biztonságérzettel dagonyáznak a semmit se értés sarában, Szellemi defektusnak képzelnek mindent, ami e felett áll. Ők azok a lelki szegénylegények, akik azt hirdetik, hogy övék a menyek országa. A boldog tudatlanság paradicsoma.