Bámulatos állandóság

Az óceánok sótartalma helyenként, de olykor évszakonként is változó. A nem zárt tengerek közül a Vörös-tengernek és a Perzsa-öbölnek a legsósabb a vize, mert ott nagyon erős a párolgás. Ahol sok eső esik, vagy ahol a bővizű folyók édesvizüket ontják az óceánba, ott az átlagosnál sótlanabb a víz. A sarkkörök olvadó jegének közelében szintén kevésbé sós a tenger, hiszen az olvadó jég is édesvíz. Ennek ellentéteként, amikor a víz jéggé fagy, a sarkkör közeli tengervíz sósabb lesz. Általánosságban véve azonban az óceánok sótartalma meglehetősen állandó.

A tengervíznek a pH-értéke is viszonylag állandó. A pH-érték egy anyag savasságának vagy lúgosságának a mértéke, 7 a semleges érték. A tengervíz pH-értéke 7,4 és 8,3 között mozog, ami egy kissé lúgos kémhatást jelez. (Az emberek vérének pH-értéke körülbelül 7,4.) Ha a pH-érték ezeken a határokon kívül esne, akkor az óceánok nagy bajban lennének. És némely tudós ma éppen ettől fél. Az emberek által a légkörbe juttatott szén-dioxid nagy része az óceánokba kerül, ahol kémiai reakcióba lép a vízzel, és szénsav keletkezik. Ilyenformán az ember ténykedése szép lassan elsavasíthatja az óceánokat.