A relativizmus, amely a relatív (viszonylagos) szóból ered, az emberi megismerés viszonylagosságát hangoztató ideológia.

 

A relativizmus szerint a valóság nem ismerhető meg, szubjektív vagy objektív okok miatt. A fizikában az objektív relativizmus jelent meg. A különböző sebességű rendszerben lévő megfigyelők más és más valóságot látnak. A relativista felfogás szerint ezek mind egyenrangú valóságok, nincs egyetlen igazi valóság. Mert minden relatív. 

E téves relativista felfogás szerint a mozgás, a sebesség, a mozgó test által leírt pálya, az egyidejűség, az időtartam, a hosszúság mind-mind relatív dolgok. 

 

- Nem mondhatjuk azt, hogy egy test áll, mert az egyik viszonyítási ponthoz képest állhat, egy másikhoz pedig mozoghat

 

- Egy testek nincs valóságos sebessége, mert egy vonatban utazó ember sebessége a töltéshez képest 100 km/óra, de a vonathoz képest nulla. De egyik sem valós sebesség.

 

- A mozgó testeknek nincs valóságos pályája, mert pl. a Hold ellipszis pályán kering a Föld körül, de a Nap felől nézve egy bonyolultabb hurkolt pályán halad. De egyik sem a valóságos pálya.

 

- Az egyidejűség is attól függ, hogy milyen sebességű rendszerből nézzük. Két villámlás lehet egyidejű a vasútállomáson lévő bakter szerint, de a vonaton utazó kalauz szerint viszont külön-idejű. De mindkettő egyformán igaz, mert nincs valóságos egyidejűség. 

 

- A bakter és a kalauz órája nem egyformán jár, mert a kalauz órája késik, a bakteréhez képest. De az idő is relatív, egyik sem a valóságos időtartam.

 

- A vonat hosszúsága sem ugyanannyi a bakter számára, mint a kalauz számára. A vonatnak nincs valós hosszúsága, mert mindenkinek annyi, amennyinek ő látja. 

 

 

Ezek a téves nézetek beépültek a tudományba a fiatal Einstein révén, relativitáselmélet néven.

De idősebb korában már ő is szakított ezzel a hibás felfogással.