akkor ismet, h magam is megertsem:

az ido fogalma egy megallapodas egy folyamat merteke es sebessege kozti ranyra.

t=x/v

nem onallo entitas, nem az anyag vagy ter tulajdonsaga es nem valtoztathato meg. de a fogalom hasznalata leegyszerusiti a nem egyszerre torteno vagy mas tipusu folyamatok osszehasonlitasat. pl az ido fogalmanak hasznalataval egyszeruen elmondhatjuk, h egy orat utaztunk siofokra. az ido fogalma nelkul viszont ugy kene mondanunk, h 100 km/h atlagebesseggel tettuk meg siofokig a 100 km utat.

tehat mindent leirhatnank sebesseggel es valtozassal, csak bonyolultabban.

es eleg maceras lenne kiszamolni h mennyi vizet vigyunk az utra h a gyerek ne nyafogjon a szomjusag miatt, ha tudjuk h a gyerek veseje 1dl vizet valaszt ki amig 27600 vizmolekula kotodik meg a vorosvertestekhez. na most ezt aranyitsd a siofoki uthoz. de mondhatjuk egyszeruen h a gyerek szervezete 5 percenkent 1 dl vizet igenyel.

ha a ter valamely fundamentalis tulajdonsaga (gravitacio, magnesesseg, em hullam tartalom es homerseklet) megvaltozik, akkor a termeszeti folyamatok (elektronok es protonok mozgasa -> kemiai folyamatok, anyag mechanikai valtozasa) mas sebesseggel mennek vegbe. mivel minden termeszeti folyamat ugyan azoknak az elemi alkotoknak a kolcsonhatasaira vezethetok vissza, igy minden termeszeti folyamat sebessege azonos aranyban valtozik. igy a rendszeren belulrol nem merheto valtozas,, hisz a merendo es a mero is azonosan valtozik.

viszont ha ket kulonbozo fundamentalis korulmenyek kozott levo azonos folyamatot hasonlituni ossze kezdeti es vegallapot alapjan, akkor tapasztalhatjuk, h az egyikben a valtozasok gyorsabban mentek vegbe.

es az ido fogalmarol meglevo megallapodas felhasznalasaval ezt ugy is mondhatjuk, h az idofolyam merteke kulonbozo, vagy - bar ezt en sem preferalom, es max koznapi beszedben elfogadhato - az ido gyorsabban/lassabban telik. de mi tudjuk, h ez valojaban nem az ido, mint fizikai parameter valtozasat jelenti, hanem a valtozasok sebessegenek egyszerusitett meghatarozasat.