egy haboru megindulasanak ket alapveto feltetele van: az egyik az allamhatalmi torekves a masik az ennek hatteret ado tarsadalmi feszultseg.

en a tarsadalmi feszultsegre utaltam. a nemet tarsadalmi vivmanyok mas orszagokban is kovetkezmenyekkel jartak. a xix szi forradalmi hullamnak, igy ha nem is alapveto oka, de katalizatora volt. es azok csak leverve lettek, nem megoldva. tehat a tarsadalmi feszultseg megvolt europa szerte.

a hatalmi torekves pedig harmas okbol fakadt. az elso az orosz birodalom, mondhatni, szokasos trjeszkedesi vagya. a masodik az angolok, mondhatni, szokasos nyeresegalapu hintapolitikaja es a gyarmatbirodalmanak vedelme. a harmadik a nemet csaszarsag, a gyors ipari es gazdasagi fejlodese miatt eloallo nyersanyaghianya, aminek kielegitese gyarmatoi megszerzesevel latszott kielegithetonek. ez persze mar csak mas orszagok karara tortenhetett, igy minden gyarmattal rendelkezo orszagot veszelyeztetett.

tehat nem kell hatterhatalmak osszeeskuveset keresni, teljesen termeszetes folyamatok eredmenye volt.

ugyan igy a ii. vh is. a gazdasagi vilagvalsag utani helyzet adta a tarsadalmi bazist. ezt nemetorszagban a nacionalizmussal kezeltek, aminek egyenes kovetkezmenye volt az ubermench es a gazdasag rendbehozatala masok kifosztasaval. ehhez partner volt oroszorszag a terjeszkedesi vagya miatt illetve a britek nyeresegvagybol penzzel, nyersanyaggal es ipari termekkel tamogatta. a britek voltak a mar naci nemetorszag utolso onientes kereskedelmi partnere, gyakorlatilag addig penzeltek es lattak el hadiaruval a nemeteket, amig meg nem tamadtak oket.

amerikanak nem volt erdeke europa langba boritasa, volt mindenuk, nem szorultak az europai pacra sem.