"Tehát az atomot egyirányban elhagyó foton-részecske elképzelés teljesen téves."

Még szerencse, hogy ilyen hülyeséget senki valódi fizikus nem is mondott. Ez csupán az, amire a valódi fizikusok valódi egyenletekre alapuló modelljét a magad kis "szavannamajom" világképedben le tudtad fordítani: "Aszongyák, hogy részecske, akkor ugye csak egyirányba mehet, hiszen olyan mint a kavics, és az eldobott kavicsnak is határozott pályája van!" A hullám-részecske kettős természetet nem éred fel ésszel, és nem vagy képes értelmezni a Heisenberg-féle határozatlansági relációt, meg hogy valójában mit is ír le fel a kvantumfizika Schrödinger hullámegyenlete. Te az a faék egyszerűségű pocok vagy, akinek azt mondják, hogy "részecske" és máris egy golyócskát képzel el, és a többi mondott dolgot elereszti a füle mellett, mert a részleteket már nem érti meg.

A foton egyszerre hullám és részecske. Amikor szabadon terjed, akkor hullám (és így "gömbhullámként" hagyja el az atomot) amikor kölcsönhatásba lép, akkor meg részecske. A gömbhullám foton teljes térbeli kiterjedésében valamely valószínűséggel kölcsönhatásba léphet részecskeként a foton, így aztán az említett kísérlet arról szól igazából: hogy a foton gömbhullámként terjed, és egy valamely véletlen ponton részecskeként kölcsönhat. Viszont nem egy határozott egyenes pályán jut a kibocsájtó atomtól a kölcsönhatás helyére ahogy azt a makroszkópos világban a szavannamajmok a kavicsokkal megismerték, amikor egymás fejéhez dobálták.