az energia megmaradas nem tapasztalati szabaly, hanem a fizika egyik axiomaja, a kettobol. a masik az ok-okozat kotott osszefuggese. ha ez a ket axioma nem lenne igaz, akkor a fizikai folyamatok nem lennenek korrekten leirhatoak es megjosolhatoak.

az energia megmaradas zart rendszerekre ervenyes es forditva is igaz, zart rendszernek csak az tekintheto, amire az energia megmaradas ervenyes.

az emberi meret es ido leptekbe tartozo folyamatoknal, ahol egyertelmuen meghatarozhato a zart rendszer, kivetel nelkul igaz a ket axioma. ott serul, ahol az ido vagy meret dimenzio nem hatarozhato meg korrekt pontossaggal, itt a fizika minden esetben vagy egy allandot hasznal (ami valojaban csak egy lokalis modosito ertek az ismeretlen hatas helyettesitesere) vagy egy ismeretlen okot feltetelez. pl sotet anyag, vagy tavolhatas.

vagyis azok az elmeletek, amiknel latszolag nem teljesul az energia (es anyag) megmaradas, azok nem valosagosan zart rendszerek, igy az elmelet hibas de legalabbis hianyos.

helytelen es nagyon karos az a nezet, h amirol nem tudunk, az nincs. igy a feny energia tartalmanak valtozasara sem az a tudomanyosan helyes megallapitas, h az energia megmaradas elve serul, hanem azt kene keresni tudomanyos korrektseggel, hogy hova adodik at.