Allitolag (ezt is az alabb emlitett cikkben olvastam) az anyaorszag kormanyanak kulhoni csoportokhoz valo hozzaallasa altalaban egy eleg flexibilis fogalom. Pl. Mexiko eseteben, ha valamit el akart erni Mexiko az USA-ban akkor sokszor nyiltan felvette az USA-ban elo Mexikoiakkal a kapcsolatot. Olyan idoszakokban mikor nem kellett semmi, akkor nem volt olyan eros a kapcsolat, ilyenkor felerosodtek az olyan velemenyek, hogy aki dobbantott az mar nem igazi
mexikoi, annak csak a jolet es a penz fontos, stb.

Magyarok eseteben en a kovetkezot vettem eszre. A kulhoni magyarok gyakran erosebben ragaszkodnak a magyar hagyomanyokhoz, mint az Mo.-n elok. A kint elok altalaban olyan partokat preferalnak melyek "magyar" hagyomanyokat tradicionalisabb ertekrendeket hivatottak kepviselni.

Erre szerintem van egy eleg egyszeru magyarazat, nevezetesen az, hogy a kulfoldi magyarnak szembe kell nezni megkulonboztetessel, esetleg diszkriminacioval abbol a tenybol kifolyolag, hogy o abban a kozossegben ahol el kulfoldi (masok a szokasai), esetleg pont azert is mert kelet-europai, vagy pont azert mert magyar. Az otthon elo magyar magyar kozegben van, ezert szamara ez a fogalom a mindennapi eletben egy olyan korulmeny amivel nem kell szamolni. Nem lesz megkulonboztetesnek resze vagy diszkriminacionak aldozata abbol a tenybol kifolyolag, hogy magyar vagy hogy kelet-europai. SZVSZ ezek a korulmenyek a kulfoldon elo magyarokban erositik a tradicioikhoz valo ragaszkodast, es az osszetartas letjogosultsagat. SZVSZ ez az alapveto tapasztalatbeli kulonbseg sokszor falat emel az otthon elok es a kulhoniak koze.

Nekem nincs eros meggyozodesem arrol, hogy mennyire erdemes hagyni a kulhoni magyarok politikai szervezeteit befolyasolni a hazai politikat. De ugy erzem, hogy otthon erdemes felismerni, hogy ha valamilyen dialogus folyik a ket csoport kozott, az mindket csoportnak elonyere valhat.

Udv,

Nt.