ERDÉL(y)  - értelmét tekintve: erdő+elő = erdőelve (lü ~ elv ~ eli ~ elve, azaz „valamin túl fekvő rész”)  - ebből alakul ki az -el(y) képző

---

Erdély esetében speciálisan az "elv/elve" szó alakulhatott át - ely - szóvéggé. Ebből következtethetünk, hogy a magyaroknál az -ály, -ély (-ly) főnév képző, rendkívűl sokoldalú volt. Asszociatívan is ly végződés lett a szófejlődés vége: Erdeuelu erdő+el(ü) (erdőn túl) összetétel - Transsilvana