Hát nem tudom erre most mit mondjak. Bonanza és Ákos. Valahogy a munkamegosztás kérdése is elég fura volt. Kezdhetném azzal rögtön az elején, hogy Hauberünk és Ákosunk nem igazán bírták egymást, vagy inkább ami helyesebb kifejezés riválisok voltak és még ma is azok lennének... bár ezt én nem fejtegetném tovább. Egy biztos: A szöveget Ákos írta és én meg voltam/vagyok vele elégedve akár most, akár régen. Nekem (bár én elfogult vagyok hozzátok képest) az Ikon és a Beavatás között sincsen különbség, mindkettőt imádom, vagy akár BB-Ákos album között sem teszek különbséget, pedig valójában tényleg különböznek, de attól Ákos az egész, hogy valami mindig egyezik az albumokban. És ez a mondanivaló súlya. Igaz, hogy az utóbbi időben egy kicsit már csak a szerelem a téma (mondjuk ez sem feltétlenül igaz: (pl.: Öngyilkos álom, Gyilkos ezüst golyó), de a költőink is attól lettek nagyok, hogy többféle megfogalmazásban mondták el az érzéseiket, és ettől érezzük őket közel magunkhoz, mert ezek a mi érzéseink is. Valójában Ő mindent tökéletesen ért, bizonyos értelemben rejt el. Most viszont eszembe jutott valami. Kíváncsi lennék, hogy nektek mi jut eszetekbe a következő sorok hallatán. Nekem is van egy teoriám amit majd ha ti kifejtettétek a sajátotokat elmondok: „Megalázó kaland, kegyetlen ölelés. Halvány ígéret jéghideg nevetés. Betegen ülsz, magányod fája alatt, gyógyítsd meg magad, a versből mindig szeretet fakad...” (Régi és új: A vers mindig u.a. marad)
Angel