Planck 1911-ban felfedezte, hogy a fény adagokban szállítja az energiát.

Bohr 1913-ban rájött, hogy az atom szakaszosan kelti a fényt. 

Vagyis a fény véges hosszúságú hullámvonulatokban keletkezik, amelyek adagokban szállítják az energiát.

Vagyis a fény szakaszos hullámtermészetével a kvantumos tulajdonsága könnyedén megmagyarázható, ezért semmi szükség sincs a fotonokra. 

Ezzel tökéletesen megmagyarázható a fényelektromos jelenség. Ez azért nagyon lényeges, mert a fényelektromos jelenség magyarázatára vezették ben a fotonhipotézist. Erre valójában nem volt szükség. 

Egyébként a foton-részecskékben maga Planck sem hitt soha. 

Tehát a fény tisztán hullámtermészetű, de nem folytonos hullám, hanem szaggatott. Véges hosszúságú (kb. 3 méter hosszú) hullámvonulatokból áll. 

Ez lesz a jövő fizikájának egyik alaptétele.