igen, te mondtad. idezem

 

'Na, ezeket például nem kapják meg. Mert mi a frásznak?

Szimplán a földfelszíni pontos időt kapják, hogy arra korrigálják az időközben lassan elmászó saját órájukat.'

 

 

igen, tudom mit linkeltem. pont ezert irtam az elott azt, h a muholdak pontos beallitasi metodikaja nem publikus. viszont ebben benne vannak a modosito tetelek. az meg univerzalis.

 

 

a gps mukodese azon az elmeleten alapul amit irsz. de a gyakorlat kicsit mas. az altalad leirt erzio akkor mukodne - vagyis h a vevo a sajat idejehez hasonlitja a bejovo jel idobelyeget pikosec pontossaggal  - ha a vevok picosec pontossaggal mukodnenek. de a 30$ satnavban, de meg a 400$ban sincs ilyen pontos ora. vagyis hiaba gorcsolnenek a muholdnal a pontossaggal, ha a vevore rasut a nap es felmelegszik, a jobb alkatreszeknel is eltolodik az ido akar ezredmasodpercekkel is. tehat a gyakorlatban nem csak az idot, hanem a muhold helyet, a kornyezeti parameterekbol szamolt modosito ertekeket es a muhold sajat oraeltolodasat is kuldi. aztan a vevo pontossagi kriteriumai szerint hasznalja fel az adatokat. a pontosabb katonaiak minden muholdra kiszamoljak a pontos tavolsagot, a polgariak pedik a muholdak ertekeit egymassal hasonlitja ossze.

 

 

na itt vagy nagy tevedesben. az h a relelm megjosolt egy fajta valtozast, az nem jelenti az elmelet helyesseget. azt csak akkor mondhatnank, ha lenne olyan szamszeru eredmenyunk ami igazolja es nem lenne olyan ami cafolja. a valosagban pont az ellenkezoje az igaz. nincs olyan kiserlet ami szamszeruen igazolna. te sem tudsz mutatni ilyet, meg senki mas seml viszont ha csak az mm es a reptetett atomorak kiserletet nezzuk, mindketto azt bizonyitja, h azonos sebessegnel is van a fenysebessegek kozott kulonbseg, a fold vilagurben valo mozgasaval osszefuggo modon.

 

peldaval:

a valosag mondjuk kiad egy x^2 fuggvenyt, a relelm pedig feltetelez mondjukg egy egyenes fuggvenyt.

a valosag fuggvenye melle mindig szerkesztheto egy x*a + b fuggveny, ami mint erintoje, szuk ertektartomanyban jo kozelitessel hasonlo. nevezzuk el az 'a'-t es 'b'-t valamilyen allandonak pl. kozmikus, gravitacios, plank stb, ami korulmeny kivul esik az ertektartomanyunkbol arra mondjuk h meresi hiba vagy talaljunk ki sotet anyagot vagy kvantumjelenseget es maris igazoltnak latszik az elmelet. pedig dehogy....