A magam módján én is vasutas vagyok, nem születtem mindentudónak, szóval szerintem kölcsönösen felejtsük el a szerénykedést, mert fölösleges :)

És nem is akarok mások dolgába beleszólni, csak a véleményem mondom el, amivel mindenki azt kezd amit akar.

 

Szóval a gyereknevelés szerintem úgy egy hosszú folyamat, hogy a magvait a későbbi dolgoknak már évekkel korábban érdemes elvetni. Nyilván nem hülye módon, egy hatévesnek magyarázni a párválasztás tudományos rejtelmeit, hanem az értékrendjét illetve a személyiségét formálni úgy, hogy majd amikor odakerül, akkor belülről jöjjön nála a helyes cselekvés.

Legalábbis ez az elmélet, aztán a gyakorlatban bármi lehetséges :) A gyereknek saját sorsa van, és az lehet totál ellentétes azzal amit a szülő elképzelt. Csak remélni lehet, hogy a Jóisten olyasmi sorsra szánta a gyereket, amiben az én nevelésem segíti.

 

És persze az ember általában akkor jön rá, hogy hogyan kellett volna, amikor már késő. Ilyen esetekben jobb belenyugodni, hogy ez volt a sors, mint beleőrülni, hogy miért nem tudtam hamarabb.

 

De hogy valami konkrétat is mondjak a lányok párkapcsolati neveléséről, én meg fogom mondani az unokáknak már a tinédzserkor előtt, hogy ne higgyenek a dizni hercegnős hülyeségnek, mert akkor garantáltan pofára fognak esni. A szerelem nem valami varázspálca-suhintás amitől megtaláltad "az igazit" és onnantól minden tökéletes, hanem folyamatos munka magadon ill. egymáson, amin a többség elbukik. És aki elbukik annak ettől nem megkeseredni vagy meghülyülni kell, hanem tanulni belőle. Stb.

 

Amúgy régen teljesen jól működött ez, a nagymamák elmagyarázták a bimbózó virágoknak, hogy nem feltétlenül a legvonzóbb pasinak a kardjába kell dőlni, mert az másnap odébáll, és amúgyis alkalmatlan lenne normális kapcsolatra - férjet kell keresni egy stabil házassághoz már fiatal kortól, amikor a lány még válogathat a kérők közül. A módszer abszolút működőképes, csak lerombolta a feminizmus, mert nőelnyomás, hogy a (nagy)szülők segíteni akarják a tinilányt normálisan elindulni az életbe.

 

A csalódások meg elkerülhetetlenek, csak az a kérdés, hogy mit kezd velük az ember. A feministáknak erre is van receptje: meg kell keseredni és gyűlölni kell a férfiakat. Na ettől kell megóvni a lányainkat :)