Trizs77-nek igaza van, egy állandó kocsi összehasonlíthatatlan az állandóan cserélgetett roncsokkal. Még akkor is, ha délutános igénytelen és az általad tisztán hagyott autóbuszt tele szotyizza és belülről köpi le a szélvédőt. Nekem ezekben volt részem sajnos. de az én autóm padlójáról, ha leesett az uzsonnád, akkor is megehetted, mert tiszta volt (egy kép szemléltetésnek). Igaz vettem a fáradságot és magam pucoltam a szélvédőt, a fülkét. A végállomáson néha felmostam a padlót, lepucoltam a válaszfal üvegeket. A vonalműszakkal rendbe rakattam az autóbuszt. De nem fizettem 5 ezret a lakatosoknak egy Liaz ülésért (2000-ben ennyi volt az ára), mert nekem jó volt az IFA is. De a saját kocsinál nem kellett félni, hogy kevés benne a hűtő folyadék, vagy az első kanyarban fekve-marad. Ismered az adott kocsi hibáit és nem kell félreállni, ha éppen nem indul, mert tudod melyik biztosíték mihez van kötve és hova nyúlj, ha kidob sebességből.

Téli átállás előtt megbeszélted a műhelyben, hogy mielőtt feltöltik fagyállóval szóljanak és az utolsó vizes napon raktál egy kis trisót a hűtő folyadékba, hogy kipucolja a rendszert, majd este amikor feltöltötték fagyállóval, egész télen volt fűtésed, mert tiszta volt a hűtő rendszered. De lehetne még sorolni egyéb dolgokat. Nekem mindig volt berakva egy „sárga" villamospótló tábla, ha menet közben átirányítanak erre se legyen gondod…stb.

A kötöttpályás közlekedésnél ezt nehezebb megoldani, de a Metrónál is működött, ameddig önálló ágazat volt. A vezető állandó segédvezetővel és állandó szerelvénnyel dolgoztak az első 3 évben.