Igazság80 Creative Commons License 2024.03.18 0 0 2542

"Az  --AN  végződés égi jelentésű"      

 

Már ugyan miért volna ?...   Nézzük már :    8-AN,    józ-AN,   csussz-AN ,   kotty-AN,  oly-AN,  ugy-AN,   hogy-AN,  hatvAN,  VAN,  tAN,  ott-AN,   csatt-AN,  gyors-AN,   szótlAN,  valótlAN,   katlAN,  paplAN,   csintal-AN,  halk-AN,  hork-AN,  kAN,  suh-AN,  valóbAN, azonbAN,   és még sorolhatnánk.    Sehol sem érezhető efféle jelentés.   Többnyire képző, illetve toldalékok része.

 

De nézhetjük -ÁN véggel is :  bán, kurgán, magán,  szán,  celofán, huligán,   tarján, burján, bojtorján,  útján, híján,  hurrikán,  orkán,  tulipán, porcelán,  csalán, banán,  korán, során,  tán,  méltán,  láttán, után,  eztán, aztán,  kíván, karaván,  kazán, nyilván és sok egyéb :    egyszerűn nem erről szólnak ezek. 

 

Miért épp a kánaán szóban lenne csak és kizárólag ?  ...   Itt is egy szóképző lehet...

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az őseink madara nem kérdéses, a kerecsensólyom az.  Emese álmában is az van, az eredeti írás  egyértelműen sólyomról beszél,  a kincseinken egészen a szkítáktól  kezdve  létezik folyamatos sólyomábrázolás.    És bizalmas kapcsolat volt a madárral, vadásztak vele.  Amit kányával nem igen nagyon lehet, kerecsennel viszont igen...  De amit írsz az "URU-SALIM  mögött is gyanús ugye...  A Nagyszentmiklósi korsón azonosítható a sólyom.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Kánaáni  KANA települések vélhetően  maga a "kánaán"  szóval kapcsolatosak, és ezért fordulnak elő szerte a területen. 

 

A magyar KANNA, KANCSÓ  szavak mögött  különösebb mitológiát ne keressünk, egy KANYargós tárgy KANYaros CSŐvű  tárgy röviden és tömören kifejezve...  Ősi fazekastermékek különösen ilyenek voltak.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

HETTITA :   őseink !   Sokféleképp hívták őseinket.   A név alapja a HÉT számjegy.  A HETEK/HETESEK  /HETED esetleg,  hallottunk már HETED-HÉT  országról.  Ezenkívül a 7 törzsbe rendeződés őseink egyik specialitása.

 

Van 7 vezérünk, 7 törzsünk is ismert,  ez a hetes elrendeződés "divat"  volt őseinknél. A Hetedhét  ország talán épp a mai Kárpát-medence volt onnan , nekik távolról nézve...

Előzmény: kitadimanta (2540)