1: Igen, ezek is jól lehetnek. Ugyanakkor mindig számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy az eredeti hangalak már módosult némiképp, elég csak átnézni Erdélybe hogy mi történik egy hangalakkal, ami nyilvánvalóan magyar eredetű. Egy sima Medgyes egyszerűen "Medias" lett, és így már ilyen latinosított szónak tűnik, pedig egyértelmű a képlet. Vagy egy valójában Máramarossziget város a nyelvtorzítóknál
"Sighetu Marmatiei" változik el. Még fel is cserélik a szóelemeket.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2: Gondolkodtam még ezen a "kánaán" dolgon, éppen nem tudom kizárni a KÁNYA kapcsolatot sem, simán lehetséges ez is, ettől függetlenül nálam erősebb a KANYON kapcsolat. De mindkét szó gyökere a kanyart és kanyargósságot kifejező KANY/KÁNY dolog, így tömören. A madárnak a jellegzetes röptéje okán. Többféle írás róluk, az egyik :
"Elterjedési területükön gyakori látvány , amint a madár élelem után kutakodva köröz a tengerparti területek fölött" --- megnéztem, kanyarog és ez indokolhatja a nevét is. A KANYON szó kanyarral való kapcsolata meg teljesen magától értetődő. Azaz bármelyikből is lett a Kánaán, ebből indulhat. A KANY/KÁNY dologból. A szó végi "AN" sok minden lehet, nem feltétlen kell hogy köze legyen a sumer "ég" szavukhoz. "OLY-AN , GYORS-AN, HIG-ANY, DOBB-AN, és sok szavunk végén ott van, ezeknek sincs égi kapcsolatuk, azaz ez más is lehet itt.
Az ősi legendás madarunk nekünk a sólyom és kevésbé a kánya. Egész pontosan a kerecsensólyom.
Őseink vadásztak is velük, erre a szirti sas alkalmas leginkább meg a kerecsensólyom. Viszont utóbbi mellet szólnak jelentős érvek hogy arról van szó esetünkben : A sólyomreptetés ősi év végi ünnepünk volt, még bőven a mai KARÁCSONY előtt és ez a később immár keresztény ünnepként számon tartott esemény hangalakja bizony még kiválóan emlékszik a solymászünnepre. Mert előbb KERECSEN majd KARÁCSONY lett ez. Ha az emberek esetleg már nem is emlékeznek erre, a nyelvünk viszont igen.
A másik dolog, hogy a Nagyszentmiklósi kincs leletek korsóján egyértelműen és beazonosíthatóan sólyom szerepel, ez a szárnya felépítéséből megállapítható. Azaz ez nem kánya ott sem.
Szerintem a legkézenfekvőbb a "kánaán- kanyon" , KANY/KÁNY kanyargósságot jelentő szótőből. A mély völgyek, szurdokok jellemzője. A fóniciai "KANA'N forma majd azonos a mai KANYON hangalakkal, teljesen egybevágóak. És ez a Bibliai KÁNAÁN területe tényleg tele van kanyonokkal, ma is a helyszín a Biblliai jelentőségén túl gyakran emiatt látogatott még, kanyontúrákat szerveznek meg ide rendszeresen.
Elég kézenfekvő oka lehet ez az elnevezésnek. Híres kanyonjairól is a Sínai-Félsziget, mely a Bibliai Kánaán része volt. Híres erről Izrael és Palesztina területei is. Ugyanez Libanonban, Jordániában is, ez utóbbi is bővelkedik bővizű kanyonokban. A földrajzi név gyakorta valamely rá jellemző tulajdonságból neveződik el tömören. Mondjuk PÁRKÁNY település. A hivatalos eredeztetés egy nettó baromság, semmit se értenek az egészből. Perzsa az apjuk F-sza, ez színmagyar.))
Csak a térképre kell nézni és mindent értünk. Hol is van ez ?... PAR(T)KANY-arulatnál. Hát mivel ez ott van a Dunakanyarnál, épp ott fog a PART- KANYart leírni a település mellett. Itt kezdődik a Dunakanyar. És nagyon nem Perzsiában.)) És ennyi a lényeg, a T -vel sok már a mássalhangzó egyben, gondolom ezért szállt ki a buliból.
Persze a Kánaán-Kanyon egyezőség ettől még nem 100%, csak ne minősítsük erőltetettnek az amúgy egyik legkézenfekvőbb lehetséges magyarázatot. Mert egy kanyonokkal teli hely a legtermészetesebb hogy ebből neveződjön meg. Ahogyan egy kopárabb sziklás köves hegycsúcs mondjuk TAR-KŐ legyen. Vagy egy buja nagy kiterjedésű erdőkkel borított hely ERDÉLY legyen. Rá jellemzőből a neve. De ha Kánaán egy jelentős kánya élőhely is volt (vagy ma is épp az), akkor ez is egy indokolt alapja lehet az elnevezésének , én ezt továbbra sem zárom ki teljesen...
