Nem véletlen, hogy destruktnak (szuperfizikusnak) csak sejtetésekre futja, soha nem tudta még közelebbről leírni a csillagászati aberrációnak ezt a vonszolásos magyarázatát.

Egzakt indoklás Stokesnek is csak olyan bizarr feltételezések árán sikerült, miszerint a keringő Föld maga előtt tolja az éter közeli részeit, amelyek ezért oldalra kitérve, mellette visszafelé áramlanak, majd mögötte újra egyesülnek. (Az aberrációt itt egyébként nem is a vonszolás, hanem épp a visszaáramlás magyarázná.)  De hát bármi ilyen a cirkulációhoz a fényközegnek összenyomhatónak kellene lennie, következésképp a fényhullám nem lenne tisztán transzverzális, hanem létezniük kellene longitudinális összetevőknek is, ami ellentmond minden tapasztalatnak.

"Conceptual illustration of Stokes' aether drag theory. In the rest frame of the Sun the Earth moves to the right through the aether, in which it induces a local current. A ray of light (in red) coming from the vertical becomes dragged and tilted due to the flow of aether."