"Aki csak lát majd, az mind elfordul tőled és így beszél: „Ninive! Micsoda pusztulás!” Ugyan ki fog megszánni? Hol keressünk neked vigasztalókat?"

"Hiába merítesz vizet az ostrom idejére, hiába erősíted meg erődeidet; gyúrhatod a sarat, taposhatod az agyagot, készíthetsz téglát: megemészt a tűz, és elpusztít a kard."

"Jaj! Álomba merültek a pásztoraid, Asszíria királya; bajnokaid szenderegnek, néped szétszéledt a hegyeken, senki sem tudja őket összeszedni. Sebedre nincsen orvosság, sérülésed nem gyógyul be. Akik csak hallják a hírét, tapsolnak fölötted. Mert van-e valaki, akit utol ne ért volna gonoszságod?"