Nem vesz tudomást arról, amikor a Biblia saját magának mond ellent.

 

Jónás könyve: "Amikor Isten látta, hogy letérnek gonosz útjaikról, megbánta a rosszat, amivel fenyegette őket, és nem tette meg." - azaz Ninive megmenekül.

 

Náhum könyve: "Minden erődöd olyan, mint a korán érő füge: megrázzák, és belehullik annak szájába, aki enni akarja. Harcosaid olyanok benned, mint az asszonyok, kapuid szélesre tárulnak az ellenfél előtt, záraidat tűz emészti meg. Hiába merítesz vizet az ostrom idejére, hiába erősíted meg erődeidet; gyúrhatod a sarat, taposhatod az agyagot, készíthetsz téglát: megemészt a tűz, és elpusztít a kard." - azaz Ninive sorsa meg van pecsételve.

 

Szofóniás könyve: "Kinyújtja kezét észak ellen, romba dönti Asszíriát; Ninivét pusztasággá teszi, kiaszott sivataggá." - Ninivének vége.

 

A Biblián kívüli adat, ami a történelemtudomány elfogad:

- 586 - a déli-zsidó államot megsemmisítik az asszírok (az északi már korábban meg lett semmisítve), a hódítók elhurcolják a lakosság zömét, bevett módszer volt ez akkoriban: az ellenséget vagy kiirtjuk vagy áttelepítjük,

- 539 - a médek fellázadnak az asszírok ellen, lerombolják Ninivét is - bár ez hamarosan visszaépül részben, ma is van, ez Moszul mai kurd város része,

- a médek nem foglalkoznak lakosságtelepítéssel, ez nem izgatja őket, az asszír hatalom lerombolása után megmaradt asszírokat se bántják (ma is léteznek, éppen Moszul környékén, volt nekem is asszír ismerősöm),

- fenti miatt a zsidók se izgatják a médeket,

- 538 - a méd nagykirály kiadja a rendeletet, mindenki mehet ahová kedve van, azaz a zsidók is mehetnek vissza Júdeába, ha akarnak,

- sok zsidó hazatér, bár sokan maradnak, különösen Babilónban, mai fogalmakkal kb. olyan volt egy babilóniai zsidónak hazatérni Júdeába mintha ma azt mondanánk, mondjuk egy amerikai zsidónak térjen haza abba a belarusz faluba, ahol született a dédapja.

 

Náhum és Szofóniás verziója valós, egyezik a történelmi adatokkal. Jónásé meg nem. Ennyi az egész.