Az elsőben rabszolga. Azért tesz jót, mert fél Isten büntetésétől.

A másodikban bérmunkás. Azért tesz jót, mert fizetségre számít cserébe Istentől.

A harmadikban szabad ember (az ókorban szabadnak azt tekintették, aki képes volt munka nélkül megélni). Azért tesz jót, mert érti: ezzel saját magának is jót tesz.

Sohse voltam rabszolga (sohse tettem valamit azért, mert féltem Isten büntetésétől)

Sohse voltam bérmunkás (sohse tettem valamit azért, mert fizetségre számítottam cserébe Istentől)

Sohse voltam íly értelemben szabad ember (sohse tettem másokért valamit azért, mert ezzel magamnak is jót tettem)

De tettem másoknak valamit azért, mert nekik jó.