"A levelekben 217-szer fordul elő Jézus neve...."
Az semmit se számít.
Jézusról, az EMBERRŐL, egy árva büdös szót nem mond. Se hogy honnan jön, se hogy kik a társasága, se hogy mint csinált életében, semmi! Az égegyadta világon semmi. Mintha az EMBER Jézus soha nem is élt volna ezen a sártekén, és csak a Fénybe Öltözött Istengyermek Christos létezne.
Vagy - ami valószínűbb - Tarsusi Saul semmit se tudott az EMBER Jézusról. Ő csak rárepült egy Joshua ben Joseph nevű názáreti ács szájhagyományban terjedő történetére, és erre alapozva kidolgozott egy "fúziós tanítást" összekutyulva az ősi héber Mózes-hitet a perzsa Mithrász-kultusszal és a görög misztériumvallásokkal.
Aki figyelmesebben olvassa a leveleket, az észreveheti ezt a kutyulást. Például abból, hogy Jézus - az EMBER - egyetlen cselekedete szerepel Saulnál: az "utolsó vacsora". Ez viszont csak egy kitalált apropó arra, hogy a görög misztériumvallások kultikus gyakorlatát belevegye a keresztény rituálékba: kell legyen a gyülekezeti tevékenységekben valami olyan dolog, ami kapcsolatot hoz létre az istenivel. Ez az eucharisztia, aminek meg az a megindokoló magyarázata, hogy az "utolsó vacsorán" ezt meg ezt csinálta Jézus.