max val bircaman szeredőc Creative Commons License 2024.02.28 -5 1 1687

Alapvetően szociális kérdés és sok más nem-vallási tényező is számít.

 

Nem lehet úgy vallást terjeszteni, hogy az nem passzol az emberek érzéseihez, vágyaihoz, egyéb elképzeléseihez.

 

A mormonok fő baja, hogy se nem szekta, se nem normál egyház, a 2 között vannak, így pont nem elégíti ki az embereket. Plusz túl amerikai az egész. 

 

A mormonok megfeleltek egy adott helyzetnek, a XIX. sz.  első fele Amerikájának. Ma nincs modanivalójuk. A legtöbb  új tag azért lép be, mert ki akar vándorolni Amerikába, majd rájönnek, a mormonizmus ebben nem fog nekik segíteni, s ki is lépnek.

 

Az átlag magyar új tag: egyetemista lány, aki így akar amerikai férjet szerezni. Nem vicc, láttam.

 

A jehovisták viszont mindig alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz. Legfeljebb a képeskönyveik naív Disney-stílusú ábráin érződik az amerikai eredet, de egyébként semmi. Plusz ők képesek lemenni a szegények, vidékiek, műveletlenek közé. Meg eleve az van, hogy teljes világképet adnak, abszolút fanatikus zárt rendszert, ami sok kríizishelyzetben lévő embert képes bevonzani.

 

Az átlag új magyar tag: segédmunkás, volt árvagyerek, ex-drogos, jellemzően szerény műveltséggel. Pár évvel ezelőtti élményem: már vezetői pozícióban lévő magyar jehovista azt se tudta hogyan kell helyesen ejteni a szektaalapító nevét, azt, hogy Charles Taze Russell úgy mondta, hogy "kárlesz táce ruzel".

Előzmény: Zellem Estelen (1678)