Amúgy ismertek, nem vagyok egy gonosz ember, de az elmúlt két hónapban odáig fajult a dolog, hogy kapásból tudnék mondani vagy húsz beteget, akit örülnék, ha nem kéne látnom többet. :D Pl. van egy öreglány, hármas ápolási státuszban van, és abból űz sportot, hogy mindenhova taxival hordatja magát, amit persze nekünk kell kiállítani, szóval eltaxizik hozzánk, mi megírjuk a taxischeint és mondjuk a gyógytornászhoz is írunk taxischeint. És lófasz baja van, nyirokmasszázsra járkál, mikor a nyirokereinek nyilván semmi baja, simán egy randa, dagadt , diabéteszes öregasszony, aki rollátorral jár és nem tartja a diétát. De még ezt is elnézném neki, ha nem folyamat sóhajtozna kinn a váróteremben, mint valami beépített ellenséges ügynök, hogy neki mennyit kell várnia, olyan lassúak vagyunk. És megrendel egy A4-es lapnyi beutalót meg gyógyszert, aztán kétpercenként kijárkál, hogy de el ne felejtsük az amlodipinjét is. Mintha valaha el tudnánk felejteni. :D Van, hogy ketten írjuk, csak menjen már innen. Amikor végre átvált másik orvoshoz, szerintem pezsgőt bontunk elöl.