"Nálam az MDF szóba sem jöhetett... Úgy éreztem, túl fellengzősen urizálgatósak, mesterkéltek... Talán nem is tévedtem."

Én viszont pont ennek az ellenkezője miatt nem szavaztam végülis a fideszre: szerintem túl komolytalanok... túl nyikhajok voltak. Akkor már inkább a "nyugodt erő".
Oszt' nem kellett vóna! Mármint a kettő közül egyik se! :)

"Utálatos dolog mindig valami ellen, és nem valami mellett szavazni...."

Szerintem nem csak utálatos, de nagyon buta dolog is egyben, mert egyrészt kétpólusúvá alakítja a demokráciát, másrészt ebben a két pólusban adott esetben egyik oldalon sem igazából a te szád íze szerint tolják (lásd mostanra "Orbán vs. Gyurcsány"... oszt' mindkettőnek Baracskán/Szegeden/Kenderesen lenne a helye).
Szóval a nagy utálatban az ember elfelejtkezik a saját - akár önösnek is nevezhető - érdekeiről, no.
Így hullottak ki a kisgizdák, vagy a munkáspárt is, pedig nekik azért eléggé stabil szavazóbázisuknak kellene lenniük. Hiszen két réteg mindig volt és lesz: munkások és parasztok.

"Zárójelben azért megkérdezem. Kivívtuk? Egyáltalán (mi, a nép) kivívtunk bármit is? Vagy a popolus az orránál fogva meg van vezetve?"

A kilencvenes években még talán vívtunk, vívogattunk valamit. 2010 óta viszont egyre inkább a megvezetés került előtérbe.
Szerintem én használtam a Fidesszel akpcsolatban legelőször a "médiakormányzás" szót - nem tegnap. Az pontosan ezt a megvezetést jelenti.
A demokrácia ugyanis a tömegmanipulációval gyakorlatilag meghekkelhető és a Fidesz pontosan ezt is csinálja.