Ma sírtam

 

Bevallom régen vártam már

Hiszen tudom

Felejteni úgysem megy

Ha akarom

 

S ha nem

Úgysem 

 

Hazudok magamnak

Azzal hogy a fejemet

Telebeszélem

Főleg baromsággal

 

És neked is

Azzal hogy hallgatok

Ahogy eddig is

Pedig tudom

 

Nem úgy mint régen

Most ez a helyes

Az önző érzéseim

Csak engem kell bántsanak

 

Mégis

Meglepődöm

Mikor az emlékeim

A sebeimbe vágnak

 

Újra és újra

Úgy érzem 

Egy fontos dolgot

Vesztettem el

 

Téged?

Vagy inkább amit rám hagytál?

Amit érzek?

Vagy amit nekem adtál?

 

A reményt

Amit jelentettél

Az érzést

Amit keltettél

 

Már mind emlék

Amit az idő elmart

 

És az egész

Ami maradt

Keserű emlékként

Kódolva bennem maradt

 

Erre ma visszanézve

Csak sírtam 

Mint régen

Amíg abba nem maradt...

 

(Régebbi vers de örök aktualitás)